Tanulmányait szülővárosában, Pelsőcön, 1681-től Rimaszombatban, 1686-tól Debrecenben, azután Miskolcon, 1691-től Gyulafehérvárt végezte. Miután egy ideig segédlelkészkedett, 1697 őszén külföldre indult s ez évi december 24-én Odera-Frankfurtban, 1698 tavaszán az utrechti, 1699. február 28-án a leideni, 1699. szeptember 2-án pedig a franekeri egyetemre iratkozott be. 1700 őszén tért vissza hazájába, ahol előbb patronusának, Keresztesi Sámuelnek udvari papja, 1702 márciusában felsőszentmihályfalvi, két év múlva magyarigeni lelkész lett. 1717-ben a gyulafehérvári egyházmegye esperessé, 1740-ben az erdélyi református egyházkerület egyszersmind generális nótáriussá választotta. Mint ilyen 1748. november 27-én a püspökségre következett, de e tisztét nagyon kevés ideig viselhette, mert 1749. január 18-án meghalt Magyarigenben.
Munkái
Disputatio Theologica De Votivo Anathemate Pauli ad Rom. IX. vers. III. Parrs Prior. Qvam, ... Sub Praesidio D. Hermanni Witsii ... Publice ventilandam proponit ... Lugduni Batavorum, 1699
Dissertationis Historico-Philologico-Theologicae, Tremendum Vindictae Divinae Monumentum, In Perennem Memoriam Ananiae Et Sapphirae, Actor Cap. V. vs. 1-12. miraculose erectum Exhibentis, pars Prior. Quam ... sub Praesidio ... Petri van Mastricht ... Publico Eruditorum Examini subjiciet ... Auctor & Resp. Trajecti ad Rehnum, 1699
Halotti beszéd Bonyhai Simon György felett. Kolozsvár, 1738
Források
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.