Pavlo Volodimirovics Eljanov (a nemzetközi szakirodalomban Pavel Eljanov) (Harkov, 1983. május 10. –) ukrán sakknagymester (GM), kétszeres olimpiai bajnok.
Apja Vlagyimir Eljanov (1951−2013) FIDE mesteredző, könyvkiadó, szintén erős sakkozó, nemzetközi mester volt.[5]
Felesége az ukrán női nemzetközi mester Olena Dvorecka, akivel 2009-ben házasodott össze,[6] és 2011-ben született kislányuk.[7]
A harkovi jogi egyetemen szerzett jogi diplomát.[8]
Sportpályafutása
Kiemelkedő versenyeredményei
Első alkalommal 1996-ban, 13 éves korában vett részt Ukrajna nyílt bajnokságán, és a 100 fős mezőnyben a középmezőnyben végzett.[9] 1999-ben tagja volt a 7. Gyermek Sakkolimpián aranyérmet szerzett ukrán válogatottnak.[10]
Több nagy nemzetközi versenyen végzett az élen: 2000-ben Alustában,[11] 2003-ban Andorrában,[12] 2004-ben Bielben,[13] 2005-ben Amszterdamban,[14] 2006-ban Montrealban,[15] 2007-ben Wijk aan Zee-ben a B-versenyen,[16] 2009-ben Szarajevóban,[17] 2010-ben az Asztrahányban rendezett Grand Prix-versenyen[18] és Koppenhágában a Politiken Cup versenyen.[19]
2012-ben holtversenyben az 1−3. helyen végzett az Aeroflot Openen.[20] Az első helyet szerezte meg 2013-ban Pojkovszkijban, a 18-as kategóriájú 14. Anatolij Karpov nemzetközi versenyen,[21] valamint a Szentpéterváron rendezett Csigorin-emlékversenyen.[22] 2014-ben megnyerte a Vugar Gashimov-emlékverseny nagyon erős, 2663 átlag-Élő-pontszámú B-versenyét.[23] 2015-ben ezüstérmes lett Reykjavíkban,[24] és az 50. Capablanca-emlékversenyen Havannában.[25] 2016-ban elsőséget szerzett a nagyon erős Man-szigeteki nyílt versenyen.[26]
2011-ben Ukrajna bajnokságán ezüstérmet szerzett,[27] ugyancsak ezüstérmes lett a 2014-ben elért holtversenyes 1−2. helyezésével.[28]
A 2005-ben rendezett VI. Sakk-Európa-bajnokságon a 229 fős mezőnyben a 3−9. (végeredményben a 6.) helyen végzett.[29] 2014-ben 258 induló közül a 2−9. helyet megszerezve 5. lett.[30]
Eredményei a világbajnokságokon
A világbajnoki versenysorozatban először a 2007-es ciklusban vett részt. A 2005-ös sakkvilágkupán a 2. körig jutott, ahol Mihail Gurevicstől szenvedett vereséget.[31]
A 2007-es sakkvilágkupán meglepetésre már az 1. körben vereséget szenvedett a bangladesi Enamul Hossaintól.[32]
A 2012-es sakkvilágbajnoki ciklusban a visszalépések miatt a 3. fordulótól vehetett részt a FIDE Grand Prix 2008–10 versenysorozatán. Első versenyén 2008. decemberben Elisztában 11−12., 2009. áprilisban Nalcsikban 12−14., 2009. augusztusban Jermukban azonban már 8., és a 2010-ben Asztrahányban rendezett versenyen az 1. helyen végzett. Eredményei alapján összesítésben a 10. helyet szerezte meg.[34]
A 2013-as sakkvilágbajnoki ciklusban a 2011-es sakkvilágkupán nem sikerült a szereplése, mert az 1. körben kikapott az ukrán Jaroszlav Zserebuhtól.
A nemzeti sakkcsapatok világbajnokságán 2005 és 2015 között három alkalommal szerepelt Ukrajna válogatottjában. Az ukrán csapat 2011-ben bronz-, 2015-ben ezüstérmet szerzett.[39]
Sakkcsapat-Európa-bajnokság
A nemzeti sakkcsapatok Európa-bajnokságán 2003 és 2015 között öt alkalommal szerepelt az ukrán válogatottban. Ez idő alatt a csapat legjobb eredménye a 2009-ben szerzett bronzérem volt. Egyéni teljesítményével 2009-ben arany-, 2015-ben ezüstérmet nyert.[40]
Gyermek sakkolimpia
1999-ben tagja volt a gyermek sakkolimpián aranyérmet szerző ukrán válogatottnak.[41]
U18 ifjúsági sakk-Európa-bajnokság
2000-ben tagja volt az ukrán válogatottnak az U18 korosztályos ifjúsági sakk-Európa-bajnokságon, ahol csapatban és egyéniben is aranyérmet nyert.[42]
Kiemelkedő eredményei klubcsapatokban
A Klubcsapatok Európa-Kupájában 2005 óta nyolc alkalommal szerepelt. Az Economist SGSEU Saratov csapatával 2009-ben és 2010-ben aranyérmet szerzett, egyéni teljesítményével 2011-ben bronzérmet nyert.[43]
Az orosz premier ligában az Economist SGSEU Saratov csapatával, 2008-ban ezüst-, 2010-ben bronzérmet nyert. Egyéni teljesítményével 2008-ban arany-, 2007-ben és 2009-ben ezüst-, 2010-ben bronzérmet szerzett.[44]
Az ukrán sakkcsapatbajnokságon 1999 óta szerepel a Law Academy Kharkiv csapatával, amellyel 2000-ben, 2004-ben, 2005-ben és 2013-ban aranyérmesek lettek, 1999-ben és 2011-ben ezüst-, 2001-ben bronzérmet szereztek. Egyéni teljesítménye alapján 2000-ben arany-, 1999-ben és 2004-ben ezüst-, 2002-ben bronzérmet kapott.[45]
Bosznia-Hercegovina sakkcsapat-bajnokságában 2006-ban és 2009-ben az SK Bosna Sarajevo csapatával és egyéni teljesítménye alapján is aranyérmet szerzett.[46]
Kína sakkcsapat-bajnokságában a Shanghai city csapatával 2011-ben ezüst-, 2012-ben aranyérmet nyert.[47]
Játékereje
A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) 2017. áprilisra érvényes ranglistája szerint 2751 Élő-ponttal a világranglista 15. helyén állt.[48] Legmagasabb Élő-pontszáma 2765 volt, amellyel 2016. márciusban rendelkezett, míg legjobb világranglista helyezése a 6. volt 2010. szeptemberben.[49]
↑Mark Crowther: Vugar Gashimov Memorial 2014 (angol nyelven). The Week in Chess, 2014. április 19. [2022. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 14.)
↑Alejandro Ramirez: Last round in Reykjavik (angol nyelven). ChessBase GmbH, 2015. március 18. (Hozzáférés: 2016. december 14.)