Apja Ferdinand Arndt rektor volt. Teológiát kezdett tanulni, de hamarosan jogra és politikatudományra váltott. Tanulmányait a genfi, párizsi, bonni és berlini egyetemeken folytatta. Doktori címét 1897-ben Berlinben szerezte. Ezután a kölni kereskedelmi akadémián lett kutatási asszisztens. Itt 1900-ig tartózkodott, majd a berlini kereskedőközösség munkatársa lett. Már 1901-ben felkérték, hogy a Frankfurt am Main-i Társadalom- és Kereskedelmi Tudományok Akadémiája előadója legyen. Itt 1914-ig tartózkodott, majd a Johann Wolfgang Goethe Egyetem professzora lett. Az első világháború alatt gazdasági vezető volt Berlinben. Az SS pártoló tagja volt,[3]1935-ben vonult nyugdíjba.
Közgazdászként liberális gazdaság- és kereskedelempolitikát hirdetett. Sokat foglalkozott a munkások szociális problémáival, kampányolt a munkájukat otthonról végzők érdekeinek védelméért.
Válogatott munkái
Deutschlands Stellung in der Weltwirtschaft. 1907/1913
Heimarbeit und Verlag in der Neuzeit. 1932–1935 (32 részben)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Paul Arndt (Nationalökonom) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.