Kisparaszti családban született. Szülei Papp János és Farkas Mária voltak.[1] 1955-ben érettségizett a kaposváriTáncsics Mihály Gimnáziumban, majd 1955-1959 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-latin szakán tanult, és itt szerzett diplomát. Tanulmányai alatt látogatta többek közt Kardos László műfordítói szemináriumát is. Az egyetem után visszakerült Kaposvárra, a hajdani gimnáziumában tanított latint, irodalmat és olaszt 1959-1965 között, valamint 1969-1990 között. 1965-1968 között a Magyar Tudományos Akadémia Ókortudományi Kutatócsoportjának munkatársa volt. 1966-tól a Világirodalmi lexikonújgörög és ciprusi görög irodalommal foglalkozó részének főszerkesztője volt. 1981-1990 között szerkesztő volt a Somogy című folyóiratban. 1985-1990 között az ELTE Eötvös Kollégiumának óraadó tanára, 1990-1994 között tanára volt. 1990-1994 között a Mediterrán Műhely vezetője volt. 1992-től a Magyarok Világszövetsége tagja volt. 1994-1995 között a Balatoni Akadémia alapító tanára volt. 1995-től az iskola archív könyvtárát gondozta.
A Búvópatak polgári, kulturális és társadalmi havilap által alapított Búvópatak-díj kuratóriuma 2011. július 6-i ülésén a grémium úgy határozott, hogy a díj addigi nevét megváltoztatja, és elhunyt munkatársáról nevezi el. A grémium meglátása szerint Papp Árpád életműve és élete példaértékű, és bár mesterségét magas fokon űzte, életében semmilyen jelentős szakmai elismerésben nem részesült, ezért az alapítvány igazságtételnek is szánta, hogy néhai munkatársáról szakmai díjat nevezzen el.[2]
Jegyzetek
↑MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
↑Csernák Árpád: A Búvópatak-díj. Bűvópatak polgári, kulturális és társadalmi havilap. (Hozzáférés: 2015. november 11.)
Források
MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283