A pannó eredetileg keretezett fatáblát, díszítő falburkolatot jelentett. Kezdetben fából készült keretszerkezetből és a benne foglalt falfestményből vagy táblakép(ek)ből állt.^[1] Nagy méretű, díszítő funkciójú, falborításra használt táblafestmény.^[2] Lehet akár hatalmas méretű, de mégis szállítható.

A pannó rendszerint embermagasságban takarja a falat. A reneszánsz művészetben terjedt el. Eredetileg a fatáblákat nevezték pannónak, az elnevezés később a benne foglalt festmények elnevezésére is átterjedt. Ma már nemcsak farostlemez(ek)re festett képekre, hanem nagy méretű, vászonra festett képekre is használatos.

Francia szó (panneau), az ófrancia panel folytatása a késő latin pannellum nyomán, amely a pannus (‘szövetdarab’) kicsinyített alakja.^[3]

• 
  Piet Mondrian pannója 1911-ből - egy vászonra készült festmény
• 
  Aba-Novák Vilmos: Magyar-francia történelmi kapcsolatok^[4][5]

• Alfons Mucha számos dekoratív pannósorozatot készített (Északok, Napszakok, Virágok, Művészetek, Drágakövek), amelyeken szépséges nőalakokat ábrázolt.^[6]
• Aba-Novák Vilmos párizsi pannói

• Esztétikai ABC. Kossuth Könyvkiadó, 1977 ISBN 963 09 0951 0
• Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 478. o. ISBN 963-9257-11-7  
• Magyar etimológiai szótár

• Supka Magdolna: A pannó. Aba-Novák Vilmos monumentális alkotása / L'oeuvre monumentale de Vilmos Aba-Novák / Vilmos Aba-Novák's monumental work of art; szerk. Bényi Eszter; Holnap, Bp., 2008