Palaquium
A guttaperchafáról (Palaquium gutta) készült illusztráció
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Asteridae Rend: Hangavirágúak (Ericales) Család: Szapotafafélék (Sapotaceae) Nemzetség: Palaquium Blanco
Fajok
Kb. 120, lásd a szövegben
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Palaquium témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Palaquium témájú kategóriát.

A Palaquium a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, a szapotafafélék (Sapotaceae) családjába tartozó növénynemzetség. A trópusokon élő örökzöld fák, melyek Délkelet-Ázsiában és Észak-Ausztrálázsiában őshonosak, Tajvantól délre a Maláj-félszigetig, és keletre a Salamon-szigetekig. A nemzetségbe tartozó fák, különösen a Palaquium gutta tej- vagy latexszerű nedvét guttaperchának nevezik: ez egy politerpén, az izoprén (transz-1,4-poliizoprén) egy polimerje.

A „guttapercha” szó a fa maláj nevéből (getah perca) ered, ami percha-gumit jelent.

A fák 5-30 méter magasak, törzsük átmérője 1 méter is lehet. Egyszerű örökzöld levelei váltakozó állásúak vagy spirálisak, 8–25 cm hosszúak, színükön fényes zöldek, fonákjuk gyakran sárga vagy hamvas szürke. A virágok apró fürtökben nyílnak, pártájuk fehér, 4-7 (többnyire 6) hegyes cimpával. A termés tojásdad formájú bogyótermés, 1-4 maggal. Több faj termése ehető.

Tejszerű nedve élettanilag közömbös, rugalmas, jó elektromos szigetelő. Több faj fája is értékes.

A guttaperchafából (Palaquium gutta) nyert latexot a galvanoplasztikában – grafittal bevonva – formaképelésre használják. A fogászatban kedvező fizikai és kémiai tulajdonságai miatt a guttaperchát gyökérkezelésnél gyökértömő anyagként, valamint ideiglenes tömőanyagként hasznosítják.

^[1]

• Nyomdászati Lexikon (szerk.: Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László), Budapest, Biró Miklós Kiadása, 1936

Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!