Greiner Blanka néven látta meg a napvilágot Greiner Mór (1861–1915)[4] kereskedő és Sohr Szidónia gyermekeként.[3] Apai nagyszülei Greiner Mayer és Lőwy Anna voltak. 1914-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát,[3]Bajor Gizi évfolyamtársaként. Első szerződése a Vígszínházhoz szólt, melyet két év után a Magyar Színház és a Belvárosi Színház követett. Péchy Blanka kortársai közül kiemelkedett versmondó képességével. Ő volt Adyköltészetének egyik első népszerűsítője.
1928-tól 1934-ig a bécsi Max Reinhardt társulatánál szerepelt,[3] majd hazatérése után a főváros szinte összes drámai színházában játszott. 1945 után a Nemzeti Színház tagja. 1948-ban három évre ismét Ausztria fővárosába költözött. A bécsi magyar követség kulturális attaséja, illetve a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója lett.[5] 1952-től újra pesti színházakban játszott. 1956-ban szerepelt a Mese a 12 találatról című filmvígjátékban. Az IMDB szerint összesen 26 filmben szerepelt. [6]1959-ben megkapta a megtisztelő érdemes művész címet. 1962-től a Zeneművészeti Főiskolán a színpadi beszédet tanított.
1964-től, nyugalomba vonulása után vállalt még fellépéseket, ami mellett a Magyar Rádióban nyelvművelő sorozatot indított Beszélni nehéz címmel, amelyet több mint 300 alkalommal sugároztak.[7]
1964-ben SZOT-díjjal jutalmazták. 1942-ben kezdett szépirodalommal foglalkozni, akkor jelent meg első novellája a Magyar Nemzetben. A színpadtól való visszavonulása után elsősorban írói tevékenységet folytatott, s emellett a rádióban folytatta nyelvművelő sorozatát. A művésznő először Magyar Lajos író, újságíró, majd Relle Pál újságíró felesége volt.[8] 1979-ben Győr díszpolgára lett.
1988. július 6-án Budapesten hunyt el, 94. életévében. Végső nyugalomra július 15-én a Fiumei Úti Sírkertben helyezték.
Az ember melegségre vágyik (Löwenstein anyja, 1973)
Irgalom (Frida néni, 1973)
Fájó kritika (1965)
A pékinas lámpása (von Mölder felesége, 1961)
Nyelvőrzési tevékenysége
Péchy Blanka 1960-ban díjat hozott létre a szépen beszélő hivatásos előadók jutalmazására. 1986-ban, elhunyt első férje, Magyar Lajos emlékére díjat alapított újságírók számára. 1994-től a Kazinczy-díj alapítvány Péchy Blanka-díjat oszt általános és középiskolai tanárok elismerésére.
Művei
Jászai Mari (Budapest, 1958)
Regény (önéletrajz, Budapest, 1963)
Hanglejtés és érthetőség (Fónagy Ivánnal, Budapest, 1965)
