A pártlistás rendszer (avagy listás választási rendszer) a választási rendszerek olyan típusa, amely formálisan bevonja a politikai pártokat a választási folyamatba, általában többgyőzteses választások lebonyolítására. A pártlistás rendszerekben a pártok listát állítanak fel a jelöltekről, akik egy listán indulnak a választáson, a pártlistát. A választók általában közvetlenül a pártlistára szavazhatnak, de egyes rendszerekben a szavazók közvetlenül is szavazhatnak a pártlistán szereplő vagy más jelöltekre (az ilyen rendszereket nyílt listának és panachage-nak nevezik),^[1] amellett vagy ahelyett, hogy közvetlenül a pártlistára szavaznának pártok (vegyes választási rendszerek).

Leggyakrabban a pártlistás rendszerek esetében pártlistás arányos képviseletre utalnak, de vannak más választási rendszerek is, amelyek pártlistát használnak, beleértve a pártlistás blokkszavazást és a vegyes választási rendszereket.^[2] Amellett, hogy nem minden pártlistás rendszer arányos, az is elmondható, hogy nem minden arányos rendszer feltétlenül pártlistás rendszer. Azokat a jelölteket, akik pártlistáról szerezték meg mandátumukat, listás képviselőknek nevezzük.

• arányos pártlistás rendszerek, beleértve a pártlistás arányos választási rendszereket és a vegyes arányos képviseleti rendszereket
• félarányos pártlistás rendszerek, beleértve az árokrendszert és a részlegesen kompenzációs vegyes rendszereket
• többségi pártlistás rendszer (pártlistás blokkszavazás)

• Nyílt lista
• Zárt lista
• Helyi lista
• Kétszintű pártlistás rendszerek
• Ley de Lemas

• egyetlen szavazat
• vegyes szavazat
• panachage
• dupla egyidejű szavazás

• A vegyes választási rendszerek általában pártlistát is használnak a mandátumok egy részének kiosztására.

A magyar országgyűlési választási rendszerben a képviselők egy részét egyéni választókerületekben, a másik részét országos listán választják.^[3] Emiatt vegyes rendszerek kategóriájába tartozik, méghozzá a lista típusát nézve zárt listás (a pártok által felállított listán a választók nem tudják szavazatukkal befolyásolni a sorrendet) és eredményét tekinte félarányos képviseletet nyújt. A listás ág mandátumkiosztására kompenzációs mechanizmusként becsatornázásra kerülnek az egyéni ágban nem érvényesülő, ún. töredékszavazatok is aszerint, hogy a jelölt milyen párt színeiben indult. Így a szavazók két szavazatukkal egyszer közvetlenül és egyszer közvetetten is szavaznak az országos listákra. A mandátumelosztás a D’Hondt-módszerrel történik.

A 2010-es választásokig a háromszintű választási rendszerben a szavazók közvetlenül nem adtak le szavazatot országos listára, csak egyéni jelöltekre és területi listákra, amelyekről töredékszavazatként felkerültek a fel nem használt szavazatok a pártok országos listájára. Ez a rendszer szintén félarányos, vegyes és zárt listás rendszer volt, azonban nemzetiségi listák nem voltak benne.

Az önkormányzati választási rendszerben a szavazók a megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják (pártlistás arányos választási rendszer), azaz itt a választók egy szavazatukkal közvetlenül a listára szavaznak, a mandátumelosztás arányos (D’Hondt-módszer). A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - jutnak mandátumhoz, ebben a rendszerben a szavazók nem szavaznak közvetlenül a listákra, hanem a vesztes jelöltekre leadott szavazatok érvényesülnek töredékszavazatként, ami a rendszert félarányossá teszi. Mindkét rendszer zárt listás. A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településben a képviselőket egy többmandátumos körzetben ún. egyéni listás választási rendszerben választják meg, ez azonban nem pártlistás választási rendszer. Az egyéni listás elnevezés arra utal, hogy a választók maguk állítják össze a listájukat, ugyanis több jelöltre is szavazhatnak, ez a választási rendszer a többszörös nem-átruházható szavazat.^[4]

Az európai parlamenti választásokat Magyarországon zárt listás, pártlistás arányos választási rendszerben tartják, mandátumelosztásra itt is a D’Hondt-módszert használják, ami jellemzően a nagyobb pártoknak kedvez.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Party-list system című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Választások
• Egyetlen átruházható szavazat