A párhuzamos szelők tétele az elemi geometria egyik alapvető tétele. Azt mondja ki, hogy ha adott két egymást metsző egyenes és az egyiken két szakasz, és e szakaszok végpontjain át olyan párhuzamosokat húzunk, amelyek a másik egyenest metszik, akkor a második egyenesen keletkezett szakaszok hosszának aránya egyenlő az első egyenesen a nekik megfelelő szakaszok hosszának az arányával.^[1]

Legyen e és f két egymást metsző egyenes; metszéspontjukat jelölje A! Legyen továbbá B és D két A-tól különböző pont e-n, és legyen C és E két A-tól különböző pont f-en úgy, hogy a BC és DE egyenesek párhuzamosak! Ekkor

${\displaystyle {\frac {|AD|}{|AB|}}={\frac {|AE|}{|AC|}}}$ (illetve, ha ez igaz, akkor és csak akkor ${\displaystyle {\frac {|AD|}{|DB|}}={\frac {|AE|}{|EC|}}}$ is igaz)

• 
  Első helyzet
• 
  Második helyzet

A párhuzamos szelők tételét Thalész fedezte fel az i.e. 6. században,^[2] és ezért a tételt egyes nyelveken (olasz, francia, spanyol, orosz, román) kis Thalész-tétel^[3] vagy Thalész első tétele^[4] néven említik. (A magyar szóhasználatban Thalész-tételként emlegetett állítás ezeken a nyelveken a nagy Thalész-tétel vagy Thalész második tétele.)

A tétel bizonyításával együtt szerepel Euklidész Elemek című könyvében.^[1]

Ha az arány irracionális, a tétel akkor is igaz és bizonyítható.

${\displaystyle {\frac {AD}{DB}}={\frac {T_{ADE_{\bigtriangleup }}}{T_{BDE_{\bigtriangleup }}}}}$, mert a háromszögek magassága (m) megegyezik, csak az alapjuk különbözik. Hasonlóan ${\displaystyle {\frac {AE}{EC}}={\frac {T_{ADE_{\bigtriangleup }}}{T_{ECD_{\bigtriangleup }}}}}$. Viszont ${\displaystyle T_{BDE_{\bigtriangleup }}=T_{ECD_{\bigtriangleup }}}$, mert alapjuk (|DE|) és magasságuk is megegyezik, tehát ${\displaystyle {\frac {T_{ADE_{\bigtriangleup }}}{T_{BDE_{\bigtriangleup }}}}={\frac {T_{ADE_{\bigtriangleup }}}{T_{ECD_{\bigtriangleup }}}}}$, ebből következően ${\displaystyle {\frac {AD}{DB}}={\frac {AE}{EC}}}$, amit bizonyítani kellett.^[5]

A tétel megfordítása is igaz, vagyis ha két egyenes egy szög száraiból olyan szakaszokat metsz ki, amelyeknek aránya mindkét száron egyenlő, akkor a két egyenes párhuzamos.

A bizonyítás indirekt: tegyük fel, hogy ${\displaystyle {\frac {|AD|}{|DB|}}={\frac {|AE|}{|EC|}}}$, de DE nem párhuzamos BC-vel. Húzzuk tehát be azt a h egyenest a B ponton keresztül, ami párhuzamos DE-vel! Legyen h és f metszéspontja C! A párhuzamosság miatt felírhatjuk a párhuzamos szelők tételét: ${\displaystyle {\frac {|AD|}{|DB|}}={\frac {|AE|}{|EC'|}}}$. A feltétellel összevetve ${\displaystyle {\frac {|AE|}{|EC|}}={\frac {|AE|}{|EC'|}}}$, tehát ${\displaystyle |EC|=|EC'|}$, vagyis ${\displaystyle C\equiv C'}$, így viszont a ${\displaystyle DE{\mathcal {k}}BC}$, tehát a tétel megfordítása igaz.

• Hasonlóság
• Thalész
• Elemek