Pályi Sándor

Pályi Sándor
Született1859. március 2.[1]
Prága
Elhunyt1929. október 16. (70 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • kémikus
  • középiskolai tanár
  • gyorsíró
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1883)
SírhelyeFarkasréti temető (2-6-40)[3][4]
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályi Sándor, 1896-ig Pavlíček,[5] névváltozat: Pavlicsek (Prága, 1859. március 11. – Budapest, 1929. október 16.) bölcseleti doktor, vegyész, gimnáziumi tanár, gyorsíró, a szabadoktatás kezdeményezője. Pályi András nagyapja, Pályi Márk dédapja.

Élete

Pavlíček Jakab és Schmidt Anna fiaként született. 1883-ban szerezte meg tanári oklevelét a budapesti egyetemen. 1883-től 1886-ig asszisztensként dolgozott a Műegyetem ipari növénytani tanszékén. Ezt követően 1892-ig az Élelmiszervizsgáló Intézet munkatársa volt. Elsők között vezette be a mikroszkóppal történő vizsgálatot az élelmiszerek és áruk vizsgálatánál. 1897. május 26-án Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött a nála húsz évvel fiatalabb Kopál Erzsébet Klára Johannával, Kopál József és Ingram Margit lányával.[6]

Útnak indította a leánygimnáziumi mozgalomt, létrehozta a Veres Pálné Leánygimnáziumot, amelynek 1897 és 1904 között igazgató-tanára volt. Pavlicsek családi nevét az 1896-ban Pályira változtatta.[5] Természetrajzot, földrajzot, ásványtant és állattant tanított.[7]

1904-től haláláig a Középiskolai Tanárképző–Intézet gyakorló gimnáziumában oktatott. 1893-ban megszervezte a Szabad Líceumot. Ezen intézménynek 37 évig volt ügyvezetője, mely alatt a országos népművelési mozgalommá és intézménnyé vált. 1897-ben részt vett az Uránia Tudományt Népszerűsítő Egyesület alapításában. 1903-ban népművelési céllal megalapította az Erzsébet Népakadémiát. Munkatársa volt a Népszerű Főiskolai Tanfolyamok központi bizottságnak, ebből jött létre 1920-ban a Szabad Egyetem, melynek igazgatói tisztét halálig betöltötte.

1907-től a Pécsi Szabadoktatási Kongresszus titkára, 1912-től az Országos Szabadoktatási Tanács főtitkára volt. Egyik alapítója volt a Magyar Gyorsíró Egyesületnek is, ennek alelnökeként is tevékenykedett.

Cikke a Képes Családi Lapokban (1892. A kahaóról).

Művei

  • Termesztett növényeink eredete, írta Alphonse De Candolle, ford. Bpest, 1894. 64 képpel. (Természettud. Társulat Könyvkiadó Vállalata 52.).
  • Erzsébet népakadémia a magyar népközművelődés csarnoka (Bp., é. n.)

Jegyzetek

  1. ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2021. július 20.)
  2. ↑ Pályi Sándor, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/11734.htm
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. ↑ a b Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 88708/1896. MNL-OL 30802. mikrofilm 597. kép 3. karton Névváltoztatási kimutatások 1896. év 23. oldal 27. sor.
  6. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 947/1897. folyószáma alatt.
  7. ↑ Pályi Sándor Archiválva 2017. március 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Veres Pálné Gimnázium

Források

További információk

  • Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Bp., Kis Akadémia, 1941
  • Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940
  • Magyar prágaiak – prágai magyarok. Szerk. Gál Jenő. Praha, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích, 2002
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub