Lukits László és Csobak Borbála fia. Elvégezvén iskoláit, prémontrei pappá lett, azután Bécsben a karinthiai kapu melletti operaházban játszott. 1819-ben szülővárosában mint tanító működött, amikor Kilényi Dávid társulatához csatlakozott. 1822-ben a kolozsvári nemzeti színházhoz szerződtette nejével Ecsedi Jozefával együtt Káli Nagy Lázár igazgató, azután Temesvárt játszott a társulat és nyáron Szebenben; innen visszatért Kolozsvárra, ahol az akkor alakult színházi részvénytársaság szerződtette, s a nyári időszakban Erdély vidéki városaiban szerepelt a társasággal. 1826. január 18-án jutalomjátékául először adták elő RossiniTolvaj szarkáját, magyarul (még Bécsben kezdte fordítani). Neje, Ecsedi Jozefa1827. május 24-én Kolozsvárott meghalt és 1828-ban Botos Karolina színésznőt vette el. 1830-ban az erdélyi színtársulattal Kassára került és itt működött 1833-ig; ez évben a társaság kétfelé oszlott és Pály a tagok jobb részével Budára ment. 1835. augusztus 1-jétől három évre leszerződött a kolozsvári színházzal, de csak 1836. február 28-ig, 50 estén játszott, azután Marosvásárhelyre ment és Nagyváradra, ahol a színház június 19-én leégett és jelentékeny kárt szenvedett. Ekkor aztán Debrecenbe ment, 1836-37-ben ismét Kassán működött. 1842-ben mint igazgató Bukarestben játszott magyarul, németül, románul és a töredék francia társulattal, franciául; majd Brassón, Kézdivásárhelyen, Désen, Enyeden át társulatával Marosvásárhelyre érkezett, ahol társulata feloszlott. Egész életét a magyar színészetnek szentelte, amelynek nemcsak egyik buzgó, s kitűnő tagja volt, hanem azt idegen dalművek lefordításával magas színvonalra is emelte azt. Kolozsvárt halt meg 1846. március 4-én, Havi Mihály színész tartott fölötte gyászbeszédet, március 6-án.
Fontosabb szerepei
Almaviva (Rossini: A szevillai borbély)
Don Ottavio (Mozart: Don Juan)
Zampa (Hérold)
Fra Diavolo (Auber)
Masaniello (Auber: A portici néma)
Víg Bence (Bäuerle: Ál-Catalani)
Munkái
A tolvaj szarka. Mulatságos érzékeny nagy dall-játék (opera) két felvonásban. Irta olasz nyelven Guilielmi. Magyarra ford. ... A muzsikáját írta Rossini Joachim. Kassa, 1828.
A bűbájos vadász. Tüneményes nagy dalljáték (opera) három felv. Írta Kind Fridrik. Musikáját készítette néhai Weber Károly Mária. Ford. ... Uo. 1828. (Előadták: Büvös vadász cz. Budán, 1836 máj. 31., jún. 6., aug. 14. sat.).
Egy óra. Tüneményes varázsjáték, karénekkel, három felv., angol nyelven írta Levis. Magyarra ford. (németből) ... A muzsikáját készítette báró Lannoy Londonban. Kassa, 1829. (Előadták Miskolczon 1832. ápr. 23. Debreczenben szept. 8., Budán 1834. szept. 27., azután Pesten is többször, Kassán 1874 ápr. 26.).
Don Juan, vagy a kőbálvány vendég. Vitézi, szomorú, víg dalljáték, (opera) két felvon. Irta olasz nyelven abbate da Ponte. Magyarra ford. ... A muzsikáját készítette néhai Mozart Amadeus Farkas. Uo. 1829.
A hó. Mulattató-dalljáték (opera) négy felv. Irta franczia nyelven Delavigne. Magyarra ford. ... Uo. 1830.
A fejér asszony. Mulattató dalljáték (opera) három felv. Irta franczia nyelven Scribe; a muzsikáját készítette Boieldieu. Magyarra ford. Uo. 1830. (Előadták Debreczenben 1830 szept. 27.).
Varázs síp. Nagy tüneményes dalljáték (opera) két felv. Német nyelven irta Schikaneder Emanuel. A muzsikáját készítette néhai Mozárt Amadeus Farkas. Közrebocsájtotta ... Uo. 1832. (Előadták Kassán, 1835 márcz. 28.).
A méregkeverő. Szinjáték három felv. Irta franczia nyelven Scribe. Magyarra tette ... Szeged, 1836.
Boldogasszony temploma harangozója. (Notre Dame). Évrajzi regényes dráma hat szakaszban. Hugo Viktor után magyarra tette és kiadta ... Kassa, 1836. (Pesten sokszor adták, a vidéki szinpadokon is, így Kassán 1862 decz. 28.).
Kéziratban
Arsenius, Az asszonygyülölő, két felv. Meiszl Károly után ford., zenéjét szerzé Gläser Ferenc. Előadták Budán 1833 okt. 20., nov. 12.);
Pajzán ifju, vígjáték három felv. Kotzebue után ford. (Budán 1834 nov. 25.);
Aline, golkondai királyné, vagy Pécs a világ más részében, tüneményes víg dalljáték három fel. Bäuerle munkája. Magyarra tette Kiss János szinész, dalait Pály Elek, zenéjét szerzé Müller Venczel (Előadták Pécsett 1835. máj. 27.);
Csörgő sipka, Formenterai remete, Arany idő, József és testvérei, A kisértő hegyi lélek, énekes játékok;
A svájczi család, Az éj királynője, Tankréd, A hamupehelyke s az eredeti Béla futása, operák. * Titus kegyessége, Metastasiótól, opera két felv. ford., zenéje Mozarttól (Kézirata a m. n. múzeumban);
Borzasztó éj a sziklavölgyben, vagy: halál áldozatja az ördöghidján, melodr. ford., zenéje Drechslertől (kézirata a budapesti nemzeti szinháznál);
.svg){kind=small}