Ott család

Ott család
Nemesi család
Ott címer, 1651
Ott címer, 1651
OrszágHabsburg Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Magyar Királyság
Nemzetiségnémet
Alapítva1651
AlapítóOtth János
Oldalágbátorkészi Ott
RangNemes, báró
RezidenciaPozsony
Modor
Győr

Az Ott család egy a Felvidékről származó középnemes család, aminek tagjai később győri nemesekként voltak számon tartva. A nemeslevelet és címert Ott János kapta III. Ferdinánd magyar királytól 1651-ben.

Története

A család ősapja Ott János, aki az 1600-as évek elején született Pozsonyban. 1640-ben házasodott Krineiger Mária Magdolnával, akitől 3 lánya született:

  • Rozália 1641
  • Mária 1643
  • Elizabet 1645

Felesége halála után Lopp Rozinával kelt egybe 1653-ban, akitől kettő gyereke született:

  • János 1654
  • Mária Magdolna 1657

A család rangját és nevét az egyetlen fiú örökös János örökítette tovább, akinek 2 fia és 1 lánya született úgyszintén Pozsonyban.

"Pozsony vármegyéből származik, a hol Modorban volt birtokos. János 1651-ben kapott III. Ferdinándtól czímeres nemeslevelet, melyet Somorján 1654-ben hirdettek ki. 1749-ben Nagyszombatban igazolták és hirdették ki a nemességet. Tagjai közül a czímerszerző katonai vitézségeért kapta a nemességet, egy másik Ott pedig a franczia háborúban tábornokként vett részt. Ernő és Tivadar jelenleg győri nagykereskedők és a városi bizottság tagjai.

Czímer: Vörösben, zöld alapon ágaskodó fehér egyszarvú. Sisakdísz: jobbról ezüsttel és vörössel, balról aranynyal és kékkel osztott sasszárny között álló koronás darú, felemelt jobbjában rögöt tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst."[1]

"Ott-család: Tekintélyes győri nemesi család, az „ősapa”, Ott János 1651-ben kapott nemességet katonai érdemeiért. Késői leszármazottjai Ott Ernő és Ott Tivadar gabona nagykereskedők, a Győr városi bizottság tagjai. Innét van a barátság és ismertség Kautz Gusztávval."[2]

báró bátorkészi Ott

báró bátorkeszi Ott Péter Károly

A család legismertebb tagja kétséget kizáróan Ott Péter Károly, aki az osztrák császári hadsereg tábornokaként szolgált a Hétéves háborúban, a Bajor örökösödési háborúban, a 8. osztrák-oszmán háborúban, ahol a calafati török tábor megtámadása után a katonai, Mária Terézia-renddel tüntették ki. 1792-ben a koalíciós háborúkban, hadseregével a Rajnánál stacionálták. 1800-ban a montebellói csatában szenvedett vereséget. Az 1801-ben megkötött Lunéville-i béke után a budai hadosztály parancsnokságát vette át és Budán és ott is halt meg 1809 május 10-én.[3]

br. Ott Péter, Maria Anna Czekelius von Rosenfeldel házasodott és egy lánya br. bátorkészi Ott Erzsébet (ném.: Elisabeth Freiin Ott von Bátorkesz) született 1783-ban Nagyszebenen, aki 1827-ben hunyt el.[4] 1801-ben házasodott gróf Gatterburg Józseffel a Katonai Mária Terézia-rend lovagjával, osztrák főhadnaggyal. Ferdinánd Malkolm nevű fiuk 1803-ban született Budán.[5]

győri Ott család

Az Ott család már az 1700-as évek elején feltűnt Győrben. Egy 1703-as telekkönyv szerint a Szent Rudolf utca sarkán álló házat Ott német bormérő bírta, akinek későbbi leszármazottai Ott Ernő és Ott Tivadar gabona nagykereskedők és a Győr városi bizottság tagjai.

Bedy Vince könyve, A győri székeskáptalan története, Győr egyházmegye múltjából 3. részének 1938-as kiadásában a következőt írja az Ott házról:

"A házat Altabak János a győri szemináriumra, papnevelő intézetre hagyta, de Draskovich püspök lefoglalta és elidegenítette. Az esztergomi káptalan 1652-ben 2000 forintért tovább adta e házat Thuckner Boldizsár Ferenc győri seregkapitánynak; innét került az Ott-család birtokába."[6]

győri Ott-ház

Az Ott-ház Kisfaludy Károly szobrának a hátterében

Valamint így folytatja: "Ma is Ott-ház néven ismerik a mai Erzsébet-tér és Szent László király-utca sarkán, és a Szél-utca (Jacobusgassen) sarkán álló szép baroképületet."

A rokokó-copf palota 1778–1782 közt épült, építtetője Zichy Ferenc győri püspök volt. A kétemeletes homlokzata megtéveszti a szemlélőt. Második emeleti része ugyanis hamis, a tulajdonképpeni felmagasított attika mögött csupán padlástér van. Az így megépített nagy falfelület a barokk idő pompakedvelését szerencsés művészi megoldásban fejezi ki. A kosáríves bejárati kapu feletti nyitott erkélyt két sima törzsű oszlop tartja, az oszlopfejezeteket copf füzér díszíti. Az erkélynek rokokó kovácsoltvas rácsa van, mögötte kagylódíszes fülke magasodik, két oldalán copf vázákkal. A fülkében az Ott-család címere található. Udvarában körbefutó függőfolyosót találunk a 19. század első feléből.[7]

Jegyzetek

  1. [1]
  2. [2]
  3. [3] [4] Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. [5]
  5. Archivált másolat. [2016. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 21.)
  6. [6]
  7. [7]