Ossip Schubin

Ossip Schubin
Született
  • Aloisia Kirschner
  • Lola Kirschner

1854. június 17.[1][2][3][4]
Prága[2][5][3][4]
Elhunyt1934. február 10. (79 évesen)[1][2][6][3][4]
Košátky Castle[5][3][4]
Álneve
  • Ossip Schubin
  • Osip Schubin
Állampolgársága
Foglalkozásaíró
SírhelyeMalvazinky temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Ossip Schubin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ossip Schubin (születési nevén Aloisia / Lola Kirschner) (Prága, 1854. június 17. – Košátky vára, 1934. február 10.) németül író írónő. Ossip Schubin álnéven vált ismertté, melyet Ivan Turgenyev A küszöbön című regényéből kölcsönzött.

Élete

Szülei lochkovi birtokán nevelkedett, majd több telet töltött Brüsszelben, Párizsban és Rómában, ahol sok inspirációt kapott a a művészek Bohém életéről és a nemzetközileg is ismert divatos társaságok ábrázolásához, amelyek kedvenc témái voltak. Szokatlanul éles szemű megfigyelő, akinek nagyszerű, gyakran szarkazmussal fűszerezett tehetsége a markáns jellemzéshez különösen az Ausztria-Magyarország katonai és művészeti köreinek megrajzolásában mutatkozik meg.

1934-ben halt meg a košátkyi várban, Csehszlovákiában.

Művei

Fontosabb művei

  • Gloria victis! (Berlin, 3. kiad. 1892)
  • Unter uns (Berlin, 4. kiad. 1891)
  • Finis Poliniae! (Drezda, 1893)

Magyarul megjelent művei

  • Becsület. Regény; ford. báró Ó-Y.; Athenaeum, Bp., 1884
  • ʺMagunk köztʺ. Regény; ford. Wohl Janka; Athenaeum, Bp., 1886
  • Asbein. Egy művész életéből; ford. Ó-Y.; Athenaeum, Bp., 1891
  • Egy fáradt szív. Elbeszélés; ford. Székely Irén; Athenaeum, Bp., 1894 (Az Athenaeum Olvasótára)
  • Egy lángész története. Beszély; Athenaeum, Bp., 1894 (Az Athenaeum Olvasótára)
  • Bár csak tél lenne már! Regény, 1-2.; ford. Székely Irén; Athenaeum Ny., Bp., 1901 (A Magyar és Világirodalom Kincsestára)
  • Az élő halott. Regény; Révai-Salamon Ny., Bp., 1903
  • Stella. Regény, 1-2.; Légrády Testvérek, Bp., 1917 (Legjobb Könyvek)
  • Refugium peccatorium. Regény; Érdekes Újság, Bp., 1921 (Legjobb Könyvek)

Németül

  • Schuldig (Roman 1883)
  • Ehre (Roman. Heinrich Minden, Dresden 1883 [recte 1882]) = zum Roman umgearbeitete Erzählung Der gewisse Baron Riedheim
  • Die Geschichte eines Genies. Die Gabrizzi (Novellen 1884)
  • Mal'occhio und andere Novellen (1884; 4. Auflage 1901 u.d.T. Es fiel ein Reif in der Frühlingsnacht)
  • Unter uns (Roman in 2 Bdn. 1884)
  • Ein Frühlingstraum (Novellen 1884)
  • Bravo rechts! Eine lustige Sommergeschichte (1885)
  • Gloria victis! (Roman in 3 Bdn. 1885)
  • Erinnerungen eines alten Österreichers (Erzählungen 1886)
  • Erlachhof (Roman in 2 Bdn. 1887)
  • Etiquette. Eine Rokoko-Arabeske (1887)
  • Asbéin. Aus dem Leben eines Virtuosen (1888)
  • Dolorata (Novelle 1888)
  • Unheimliche Geschichten (1889)
  • Boris Lensky (Roman in 3 Bdn. 1889)
  • Bludicka. Erzählung aus dem slavischen Volksleben (1890)
  • O du mein Österreich (Roman in 3 Bdn. 1890)
  • Heil dir im Siegerkranz (Erzählung 1890)
  • Ein müdes Herz (Erzählung 1892)
  • Gräfin Erikas Lehr- und Wanderjahre (Roman in 3 Bdn. 1892)
  • Torschlußpanik (Erzählung 1892)
  • Finis Poloniae (Roman 1893)
  • Toter Frühling (Erzählung in 2 Bdn. 1893)
  • Schatten (Novellen 1893)
  • Gebrochene Flügel (Roman 1894)
  • Woher tönt dieser Mißklang durch die Welt? (Roman in 3 Bdn. 1894)
  • Con fiocchi (Roman 1896)
  • Maximum. Roman aus Monte Carlo (1896)
  • Wenn's nur schon Winter wär'! (Roman 1897)
  • Die Heimkehr (Roman 1897)
  • Vollmondzauber (Roman in 2 Bdn. 1899)
  • Peterl. Eine Hundegeschichte (1900)
  • Slawische Liebe (Novellen 1900)
  • Im gewohnten Geleis (Roman 1901)
  • Marsa (Erzählung 1902)
  • Refugium peccatorum (Roman 1903)
  • Der Gnadenschuß (Erzählung 1905)
  • Blanche (1905)
  • Der arme Nicki. Geschichte eines aus der Reihe Gefallenen (2 Bde. 1906)
  • Primavera (Novelle 1908)
  • Miserere nobis. Die Tragödie eines Idealisten (Roman in 2 Bdn. 1910)
  • Monsieur Paul (Schauspiel 1912)
  • Die Flucht nach Amerika (Roman 1914)
  • Der Rosenkavalier (1924)

Jegyzetek

  1. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b c Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  3. ↑ a b c d Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  4. ↑ a b c d Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  5. ↑ a b Österreichische Schriftstellerinnen 1880–1938, 99-100, Kirschner, Lula (Lola, Aloisia)
  6. ↑ Marianne Baumgartner: Der Verein der Schriftstellerinnen und Künstlerinnen in Wien (német nyelven). Böhlau Verlag, 2015
  7. ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. november 5. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aloisia Kirschner című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Hermenegildis Holzgruber: Ossip Schubin (Aloisia Kirschner), Univ. Diss., Wien 1934.
  • Marie-Katharina Divišová: Das Prosawerk Theodor Fontanes und Ossip Schubins im ausgehenden 19. Jahrhundert mit besonderem Hinblick auf die Emanzipation der Frau (Diplomarbeit Univ. Brünn, 2006).
  • A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  
[1]