A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Orosh, illetve Oroshi. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Orosh alközség közigazgatási egység Északkelet-Albániában, a Mirdita-fennsíkon, Lezha városától légvonalban 33, közúton 63 kilométerre kelet–északkeleti irányban. Lezha megyén belül Mirdita község egyik alközsége. Központja Reps(wd), további települései pedig Blinisht, Bulshar, Grykë-Orosh, Gur i Bardh, Gurth-Spaç, Kodër-Spaç, Kullaxhi, Lajthiza, Lgjin, Mashtërkor, Ndërshen, Nënshejt, Peshqesh, Planeta és Shëmria.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 1899 fő.[2]
A terület történelmi központját, Orosht (ma Grykë-Orosh) lakói mára javarészt elhagyták, de a 14. századtól fontos római katolikus vallási központ, apátsági székhely, a 18. századtól pedig a Mirdita-vidék politikai központja volt. A történelmi település neve származott át a mai Orosh alközségre.
Orosh és templomának első említése 1319-ből ismert, mint az albániai bencések egyik legjelentősebb központja.[3] A település az újkortól már a római katolikus mirdita törzsbeliek központjaként volt ismert, a 18. század elejétől itt álltak örökletes politikai és katonai vezetőjük, a kapitány (kapedan) vagy herceg (prenk, preng) és nemzetségének lakóházai.[4] 1888/1889 fordulóján templomuk, a Hegyi Szent Sándor-apátság (Abacia a Shën Llezhdrit në Malin, latinul Sanctus Alexander in Monte) az egyházmegyéktől független, közvetlenül a Szentszék alá rendelt, püspöki rangú területi apátság(wd) (korabeli kifejezéssel nullius apátság) főtemploma lett.[5] Az első világháborút követően, 1921 júliusában a jugoszláv politikai támogatással kikiáltott Mirditai Köztársaság több ízben kiterjesztette fennhatóságát a területre, de az albán kormánycsapatok mindannyiszor kiverték a szakadárokat, augusztusban pedig megtorlásul hatvan oroshi házat felgyújtottak.[6] A második világháború során, egy mirdita felkelést követően, 1940 augusztusában az országot megszálló fasiszta olasz hatóságok Orosht ismét felégették.[7] A pártállami diktatúrában végleg elveszítette történeti jelentőségét a terület, a mirdita kapitány intézménye megszűnt, majd az oroshi apátság is elveszítette önállóságát.[8] A Mirdita-vidék gazdasági, kulturális és vallási központja mára Rrëshen lett.
Látnivalói
Az oroshi apátsági templom belső tere 1905-ben, Nopcsa Ferenc fotóján
Az egykori Orosh, a mai Grykë-Orosh egykori fényéről tanúskodó épületeknek már az alapjait sem lehet megtalálni. Az egyedüli látnivalóul az eredetileg a 16. században épült, majd 1994–1995-ben újra felépített Hegyi Szent Sándor-templom szolgál.[9] Az alközség további látnivalói közé tartozik a kommunizmus éveiben hírhedtté váló spaçi börtön, valamint a Grykë-Oroshtól 2 kilométerre északkeletre található, nehezen járható úton elérhető, a hegyektől közrezárt Nënshejt falucska, amely festői elhelyezkedése mellett 16. századi templomáról is nevezetes.[10]
↑Csaplár 2010:Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2
↑Elsie 2010:Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
↑Erődi 1876:Erődi Béla: Albánia és az albánok. Földrajzi Közlemények, IV. évf. 6. sz. (1876) 201–218. o.
↑Fischer 2012:Bernd Jurgen Fischer: King Zog and the struggle for stability in Albania. Tirana: Albanian Institute for International Studies. 2012. ISBN 9789928412522
↑Gloyer 2012:Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. 89–92. o. ISBN 9781841623870
↑Jacques 2009:Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
↑Pearson 2004:Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137
↑Pearson 2005:Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145
↑Pearson 2006:Owen Pearson: Albania as Dictatorship and Democracy: From isolation to the Kosovo War, 1946–1998. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2006. = Albania In the Twentieth Century, 3. ISBN 1845111052
↑Vickers 2014:Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. London; New York: I.B. Tauris.
↑Zavalani 2015:Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671
