Orlay Jenő

Orlay Jenő
Életrajzi adatok
Születési névObendorfer Jenő
BecenévChappy
Született1905. október 31.
Budapest
Elhunyt1973. március 28. (67 évesen)[1]
Großnöbach, München
SzüleiObendorfer Károly
Gemsz Jozefa
Pályafutás
Műfajokdzsessz
Hangszerdob
Tevékenységzenekarvezető, zeneszerző
KiadókOdeon, Columbia, Polydor
IPI-névazonosító00143131027
A Wikimédia Commons tartalmaz Orlay Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Orlay Jenő, (eredeti neve Obendorfer Jenő, beceneve Chappy, majd Csöp[p]i) (Budapest, Józsefváros, 1905. október 31.[2] – München, 1973. március 28.)[3][4] zenekarvezető, zeneszerző, dzsesszdobos.

Becenevének eredete

A Chappy nevet a csöpi szóból ferdítették (150 centiméter körüli, zömök ember volt). Az 1940-es években előbb a hungarizmus, majd a szocialista időszak névmagyarosítási mániája miatt kezdték „csöpizni”.

Pályakép

Obendorfer Károly fuvaros és Gemsz Jozefa fia. Édesapjának fakereskedése volt a józsefvárosi Kálvária utcában. Testvérével a cigányprímásairól híres közeli Mátyás tér gyerekeihez jártak improvizációs és ritmuskészségüket fejleszteni.

Pályáját színészként kezdte, majd táncos volt a Rákóczi út 63.-ban[5] működő Tabarin mulatóban. Az ott játszó Csibész (Grünhut) Béla tanította dobolni.[6] Az 1920-as években Arthur Briggs(wd) (néger trombitás) zenekarában játszott.[7][8] Az 1940-es évek legnépszerűbb és egyik legjobb big bandjét vezette. Európát és a Távol-Keletet is bejárta dobosként és zenekarvezetőként. Utána Budapesten karmesterként és zeneszerzőként dolgozott. A Moulin Rouge dirigenseként, vezénylés közben nemcsak táncolt, de akrobatikus ugrásokat is csinált. Akkoriban jórészt dzsesszelőadóként ismerték[9]

Nevéhez fűződik a legkülönbözőbb dobpárbajok szervezése és népszerűsítése is.

Az 1960-as években zenekarával a Budagyöngye nevű előkelő szórakozóhelyen muzsikált.

Sok örökzölddé vált dal szerzője volt.

1934-ben Surabayában[10] megházasodott, felesége Scheiner Margit táncosnő lett.[11]

Lásd még: Surabaya Johnny

Orlay Chappy and His Orchestra

A zenekar összeállítása időről-időre változott. Az egyik változat a PointCulture honlapon olvasható.[12]

Olykor együtt játszott nagybőgős bátyjával, Obendorfer Árpáddal is[13] (Leczák Árpád) aki a zsargonban a „Borzas”, vagy a „Sérókám” névre hallgatott.

Royal Revü Varieté

Slágerei

A szerzőséggel kapcsolatosan a lemezcímkék kellő felvilágosítással szolgálnak[14]

  • Orlay–Lantos Olivér: A haja szőke volt[15] (Karády Katalin)[16]
  • Orlay: Dob párbaj. Odeon 1943, A 198271-1[17]
  • Orlay: Signal-Fox. Siemens Polydor D47803-161 (Nagy Szimfonikus Tánczenekar)
  • Orlay (zene és szöveg): Mit ér a büszkeség (Egy elfelejtett régi csókért...címmel) Odeon A 198278-a (Horváth Ernő és a Radics quartet)
  • Orlay (zene és szöveg): Jumba (Aki vízzel főz, az a kislány könnyen győz).[17] Siemens Polydor D 47804/272B (Nagy Sziomfonikus Tánczenekar)
  • Orlay: Vagy-vagy (Dobpárbaj). Siemens Polydor D 47803/261 B (Nagy Szimfonikus Tánczenekar)
  • Orlay-G. Dénes György: Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én[18] Durium-Patria D 10.042 (Karády Katalin)
  • Orlay-G. Dénes György: Tavasszal kell a szerelem. Qualiton EP 7252 (Vámosi János)
  • Orlay-Vécsey Ernő: Azt mondják rólad. Qualiton EP 7252, 1963 (Záray Márta)[19]
  • Orlay–Nádas Béla: Dal a halhatatlanságról[20] (Ákos Stefi)
  • Orlay–G. Dénes György: Egész Pest rajtam nevet (Fényes Kató)
  • Orlay (zene és szöveg): Mintha ma látnám őt. Polydor 47717 (Ania Suli énekel)
  • Orlay–Halász Rudolf–Szenes Iván: Örökké elkísér az első szerelem (1953)
  • Orlay–Kellér Dezső: Hoppla-hó[20] (Ákos Stefi)
  • Orlay–G. Dénes György: Mert a nagy szerelmek nem gyógyíthatók; Qualiton LPM 16786 (Rácz Vali), Siemens Polydor A 47728 (Ania Suli)
  • Orlay (zene és szöveg): Tudom, miért. Siemens Polydor H 47716 (Barabás Sári)
  • Orlay–Szenes Iván: Ilyennek képzeltelek[21] Tonalit A 108-b (Karády Katalin)
  • Orlay–Halász Rudolf: Gyakran a muzsika pompás gyógyszer; M.H.V. T 7155[22] (Ákos Stefi)
  • Orlay (zene és szöveg): Tedd ide, tedd oda[23] (Rácz Vali), Buttola Ede zenekarával a Vidámsághangverseny című filmből. Imperial Record, JU 3002 (Bodnár Piri)

Hangosfilm

Több filmben is szerepelt előadóként, az Egy pofon, egy csók című filmben szerzőként is[24] és néhány további filmes megjelenése a Hangosfilm Lexikonban olvasható[25]

  • Rozmaring (1938)
  • Erdélyi kastély (1940)
  • Ágrólszakadt úrilány (1943)
  • Tarka-barka (1943)
  • Jazzálom (rövidfilm, 1943)[17]
  • Egy pofon, egy csók (1944)
  • Vidámsághangverseny (rövidfilm, 1943)[26]

Könyve

  • Chappy. Dzsessz-dobbal a világ körül; May J. Ny., Bp., 1943[27]

Jegyzetek

  1. ↑ 2017. október 9., Jenő Orlay, 357088
  2. ↑ Születése bejegyezve a BP. VIII. ker. állami születési akv. 2750/1905. folyószáma alatt.
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami külföldi halotti akv. 135/1973. folyószáma alatt.
  4. ↑ Hangosfilm
  5. ↑ A Tabarin bár képeslapon
  6. ↑ Simon Géza Gábor: Chappy, az első magyar jazz sztár. Pannon Jazzvilág. (Hozzáférés: 2019. július 27.)
  7. ↑ Mark Miller: Arthur Brigg's Savoy Syncopators Orchestra. RedhotJazz. [2016. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 28.) Chappy Eugene Obendorfer
  8. ↑ Arthur Briggs in Berlin. Mes musiques régénées. (Hozzáférés: 2016. május 28.) Ékezettel a nevén: Obendörfer
  9. ↑ Jazz Hungaricum 2.. Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány. Pannon Jazz. [2016. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  10. ↑ Surabaya: Kelet-Jáva fővárosa.
  11. ↑ Simon Géza Gábor: Chappy, az első magyar jazz sztár. Pannon Jazzvilág. (Hozzáférés: 2016. május 25.)
  12. ↑ Chappy & His Orchestra. Euroswing 1936-1948. (Hozzáférés: 2016. május 25.)
  13. ↑ Kőszeg Imre: 20-21. századi magyar zenei archívum. Retkes Attila. MTA BTK ZTI. (Hozzáférés: 2016. május 23.)
  14. ↑ Gramofon slágerek. Gramofon online. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  15. ↑ Hanglemezkatalógus EP 7252. Qualiton. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  16. ↑ A haja szőke volt. Lantos Olivér, Holéczy együttes. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  17. ↑ a b c Kurutz Márton: Könnyűzene és muzikalitás a magyar filmben. Filmintézet. [2016. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 27.)
  18. ↑ Retrospektív lemez. Pepita. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  19. ↑ Nem tévesztendő össze Behár–Szenes: Azt mondják rólad című dalával; Koós János
  20. ↑ a b Dal a halhatatlanságról. Rózsavölgyi RÉT CD. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  21. ↑ Ilyennek képzeltelek mindig. Tonalit Művészzenekar. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  22. ↑ Ákos Stefi: Az első percebn, Gyakran a muzsika. M.H.V., 1954. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  23. ↑ Nem vagyok egy tedd ide. youtube. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  24. ↑ Filmzene. IMDB. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  25. ↑ Orlay 'Chappy' Jenő. Magyar Hangosfilm Lexikon. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  26. ↑ Országos Mozgóképvzsgáló Bizottság: Vidámság hangverseny. Dr. Matolya D. Géza. Magyar Film. (Hozzáférés: 2016. május 27.)
  27. ↑ Borítócím: Jazzdobbal a világ körül

Források

További információk