Az MVM-OSE Lions (teljes nevén: Oroszlányi Sport Egylet) Oroszlány városának férfi kosárlabdacsapata.
Története
MVM-OSE Lions logo
A kosárlabdázás története Oroszlányban
A Rausch Ernő által 1958-ban alapított oroszlányi kosárlabda a kezdetekkor a megyei bajnokságban, és fénykorában az első osztályban is szerepel. A kosárlabda sportág városi fellendítése Bánhegyi Endre érdeme. Az országos hírnévvel rendelkező sportember nagy ambícióval fogott hozzá a csapat kialakításához, mely 1963 végén bejutott az NB II-be. Ezekben az években tovább erősödött a csapat: ekkor került ide többek között Jugovics József utánpótlás és felnőtt válogatott is. Velük sikerült az NB I-be való bekerülés az 1966-os év végén két vereséggel és húsz győzelemmel zárva az NB II-es bajnokságot. Szenzációs teljesítménynek biztosított ez, hiszen nyolc év telt csak el a szakosztály megalakulása óta. Ebben az időszakban a József Attila Általános Iskola tornatermét használta az együttes. 1967 és 1973 között változatos és színvonalas mérkőzésen szerettette meg a kosárlabda játékot az oroszlányi közönséggel az NB I-es gárda. 1973-ban megszakadt az együttes sikersorozata, kiesésre ítélték a csapatot. A másodosztályban 1974-ben harmadik, míg 1975-ben és 1976-ban második helyezést ért el a Bányász. 1977-ben pedig valamennyi ellenfelet legyőzve bajnok lett az NB II nyugati csoportjában. A bajnoki cím megszerzésével még nem került be a csapat az NB I-be. 1977-ben ugyanis - az előző bajnokságtól eltérően - a mérkőzéssorozat lejátszása után rájátszásra került sor, mely után ismét feljutottak a legfelsőbb osztályba. míg 1975-ben és 1976-ban második helyezést ért el a Bányász. 1977-ben pedig valamennyi ellenfelet legyőzve bajnok lett az NB II nyugati csoportjában. A bajnoki cím megszerzésével még nem került be a csapat az NB I-be. 1977-ben ugyanis - az előző bajnokságtól eltérően - a mérkőzéssorozat lejátszása után rájátszásra került sor, mely után ismét feljutottak a legfelsőbb osztályba. míg 1975-ben és 1976-ban második helyezést ért el a Bányász. 1977-ben pedig valamennyi ellenfelet legyőzve bajnok lett az NB II nyugati csoportjában. A bajnoki cím megszerzésével még nem került be a csapat az NB I-be. 1977-ben ugyanis - az előző bajnokságtól eltérően - a mérkőzéssorozat lejátszása után rájátszásra került sor, mely után ismét feljutottak a legfelsőbb osztályba. 1973-tól 1982-ig Jugovics József vezette a csapatot, aki egyúttal kialakította az NB I-es „profi” állást. 1976-ban a városi Sportcsarnok megépülésével megoldódott a terem probléma is. Az első „légiósok” a 80-as évek elején érkeztek az Oroszlányhoz. Igaz ugyan, hogy 1978-tól 1986-ig a tabella második felére volt elég a teljesítmény, de a gárda nem csak megkapaszkodott az első osztályban, hanem stabil tagjává is vált annak. A rövid ideig tartó (1983-1985) Vetési korszak idején, szaktanácsadóként Oroszlányon dolgozott Balogh József mesteredző, sokszoros magyar bajnok. a Szakkay Tamás (Tungsram), Jugovics József edzőpáros vette át az edzői feladatokat. Jugovicsot, a kitűnő sportembert játékosként és edzőként is tisztelet övezi, hiszen a Bánhegyit követő ő volt az oroszlányi kosárlabdázás életében tartója. Őket követte a lengyel Tomas Sluzalek vezetőedző, Németh József másodedzővel egészen az OBSK éra végéig. Az 1987/88-as bajnokság idén volt az oroszlányi kosárlabda nagy esztendeje. A Magyar Népköztársasági Kupában a csapat döntőbe jutott, ahol 2. helyezett lettek, az NB I-ben bejutottak a legjobb négy közé, itt 3. helyet szereztek.
Az 1988/89-es bajnokságban tovább folytatta sikeres szereplését az Oroszlányi Bányász.
Az őszi zárás kellemes meglepetéseként az Oroszlány egy pontos előnnyel az első helyre került, majd történelme legnagyobb sikerét elérve ezüstérmet szerzett a Csepel ellen játszott mérkőzés után. A sikeres után az 1989/90 –es szezont sajnos nem a játék, hanem a bürokrácia tette emlékezetessé. Pedig minden szépen indult, sőt bajnokesélyesként tekintettek az OBSK-ra. A magyar bajnokságban elért 1988-as bronz és 89-es ezüst után 1990-ben mindenki aranyat várt. Azonban az 1976-ban épült sportcsarnokunk már nem felel meg az MKOSZ elvárásainak, ezért a rá kellett volna lejátszani, hogy az Oroszlány nem vállalhatta és visszalépett a bajnokságtól. Kosarasaink egyik pillanatról a másikra kerültek légüres térbe.
1990. június 6-án, a két hónappal korábban megszüntetett, sikereinek csúcsán lévő Oroszlányi Bányász SK kosárlabda-szakosztályából megalakult az Oroszlányi Sport Egyesület, az OSE.
Az Oroszlányi Sport Egyesület elnöke Sudár Tibor lett, akitől 2004-ben Beck Ferenc vette át a stafétát. Az egyesület neve ekkor Oroszlányi Sportegyletre változott.
Bár az OSE-nak a ’90-es években volt karateszakosztálya is, valamint 2006-ban megalakult az OSE Természetjáró Szakosztálya „OSE-Kószák” néven, az egyesület történetét a kosárlabda határozza meg.
A felnőtt kosárlabdacsapat 25 szezont töltött a harmadosztálynak számító NB II-ben, ahonnan többször is kiharcolta a magasabb osztályba jutást, de anyagi és egyéb okokból csak 2014-ben jött el a tényleges feljebb lépés lehetősége. Ekkor az OSE a soproni final fourt megnyerve feljutott az NBI/B-be, ahonnan 5 év elteltével az NBI/B-s bajnokságot megnyerve az NBI/A csoportjába jutott. A csapat újoncként meglepetést meglepetésre halmozott, kiválóan szerepelt a bajnokságban, és bejutott a Magyar Kupa nyolcas döntőjébe is.
Aztán a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet miatt a bajnokság félbeszakadt, és a kupadöntő is elmaradt.
A felnőtt csapat felemelkedésével párhuzamosan a 2009-től új alapokra helyezett utánpótlás is fejlődésnek indult, 2023-ban közel háromszázan kosárlabdáznak Oroszlányban az óvodáskorúaktól a felnőttekig bezárólag.
A 2019/2020-as szezonban az OSE 21, 4 felnőtt és 17 utánpótlás csapatot nevezett a különböző korosztályos és felnőtt bajnokságokba.
A 2020/2021-es, szintén a Covid19-járvány okozta korlátozások közepette lezajlott szezonban az OSE a 11. helyen végzett.
A 2021/2022-es szezonnakMVM OSE Lions néven és jelentősen megerősített kerettel vágtak neki, és végül a 7. helyen végeztek.
