Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!

Nátrium-hipoklorit
nátrium-hipoklorit
Más nevek	nátrium-klorát(I)
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7681-52-9
ChemSpider	22756
RTECS szám	NH3486300
ATC kód	D08AX07
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	NaOCl
Moláris tömeg	74,44 g/mol
Megjelenés	fehér, szilárd anyag
Sűrűség	1,07-1,14 g/cm3 (folyadék)
Olvadáspont	18 °C (pentahidrát)
Forráspont	101 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben)	29,3 g/100ml, 0 °C
Veszélyek
EU osztályozás	Korrozív (C) Környezetre veszélyes (N)[1]
Főbb veszélyek	Irritál(-5%) vagy Korrozív(+10%), Oxidál
NFPA 704	0 2 1 OX
R mondatok	R31, R34, R50[1]
S mondatok	(S1/2), S28, S45, S50, S61[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation	nátrium-klorid nátrium-klorit nátrium-klorát nátrium-perklorát
Azonos anion	lítium-hipoklorit kalcium-hipoklorit
Rokon vegyületek	hipoklórossav
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A nátrium-hipoklorit (NaClO, INN: sodium hypochlorite) szervetlen vegyület. Vizes oldatát, a hipót (korábban hypo) fertőtlenítésre, fehérítésre, szagtalanításra használják. A hipó a háztartásokban az 1940-es évektől kezdve terjedt el.^[2]

Hideg, viszonylag híg NaOH-oldatba klórgázt vezetnek:

2 NaOH + Cl₂ → NaClO + NaCl + H₂O

De több reakció is végbemegy:

• a klór reagál a vízzel is:

  Cl₂ + H₂O ⇌ HOCl+HCl

• a keletkezett HClO (hipoklórossav) reagál a NaOH-dal, és NaClO keletkezik.
• a keletkezett HCl reagál a NaOH-dal, és NaCl keletkezik.

Túlnyomó részt viszont NaCl-oldat elektrolízisével állítják elő. Itt a katódon NaOH keletkezik, az anódon pedig Cl₂-gáz. A reakciók az előzőkkel azonosak. Ez az eljárás viszont olcsóbb, mert konyhasóból nagy mennyiség áll rendelkezésre.

A hipó alkotói a NaClO (nátrium-hipoklorit), ez végzi a fertőtlenítést. Tartalmaz még NaCl-ot (konyhasó), valamint a klórral nem reagált NaOH-ot is. A klórral nem reagált NaOH a szabad lúg. Ez a háztartási hipókban kb. 0,5-2%. A háztartási hipók kb. 5%-ban nátrium-hipokloritot tartalmaznak (ebből lejön a kb. 0,5-2% szabad lúg). Tehát a nátrium-hipoklorit-tartalmuk kisebb, mint 5%. A háztartási hipó klórtartalma a szállítás és tárolás közben folyamatosan csökken.

A nátrium-hipoklorit (NaClO) egy bomlékony anyag, bomlik közönséges konyhasóra (NaCl) és naszcensz (atomi) oxigénre (O):

A naszcensz oxigén nagyon reakcióképes (mivel rendkívül erélyes oxidálószer), a színeket, mikroorganizmusokat (baktériumokat) elroncsolja. Így fertőtlenít, és így fehérít is. Idő kell, hogy kifejtse a hatását, mert az oxigén lassan szabadul fel, és a szennyeződések elroncsolásához is idő kell. Ezért kell a ruhát áztatni benne, vagy a szennyezett felületen (WC-csésze) rajta hagyni egy kicsit. Tévhit, hogy a hipó „kiszedi a szennyezést”. A szennyeződés ugyanis ott marad, csak (az oxidáció hatására) elszíntelenedik (pl. a ruhán a folt), így mégis olyan, mintha kiszedné.

Külleme: Színtelen vagy sárgás folyadék. Színe függ az oldott szennyezőanyagoktól. Jellegzetes halvány sárgaságát az oldott vastartalom okozza (vas-klorid). Egyéb fémszennyezőktől más színeket is kaphat. A közönséges háztartási hipó (5% töménységű) kémhatása pH 10-11, az ipari felhasználásra szánt (10-13% töménységű) hipóé pedig kb. pH 13. Lúgos kémhatása miatt a kezünkre folyt hipót csúszósnak érezzük. Veszélyessége alkalmazásának körülményeitől és koncentrációjától függ. Ha előírás szerint használják, nem veszélyes. A háztartási hipók Xi (irritatív) jelzéssel vannak ellátva. Az ipari, vagy koncentráltabb (töményebb) hipók pedig C (maró) jelzéssel vannak ellátva. Ha a kéz nátrium-hipoklorit-oldattal érintkezhet, gumikesztyű viselése javasolt.

NaClO + 2HCl = NaCl + H₂O + Cl₂

A reakció során mérgező klórgáz fejlődik.

A nátrium-hipoklorit fémekkel végbemenő heterogén reakcióiban a fémeket lassan oxidálja vagy fém-hidroxidokká alakítja:

pl. NaClO + Zn → ZnO + NaCl

Ha nem légmentesen tárolják, a nátrium-hipoklorit reagál a szén-dioxiddal és nátrium-karbonáttá alakul klórgáz fejlődése mellett:

2 NaClO (aq) + CO₂ (g) → Na₂CO₃ (aq) + Cl₂ (g)

A nátrium-hipoklorit jól reagál a legtöbb nitrogénvegyülettel, átalakulva illékony klóraminná, diklóraminná és nitrogén-trikloriddá:

NH₃ + NaClO → NH₂Cl + NaOH

NH₂Cl + NaClO→ NHCl₂ + NaOH

NHCl₂ + NaClO→ NCl₃ + NaOH

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret. 3. kiadás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1963. 316–318. o.  
• Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1983. 3 kötet., 351–352. o. ISBN 963-10-3269-8