Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet – Nyírő Gyula Kórház jogelődjét 1884-ben hozták létre azért, hogy a Lipótmezei Országos Tébolyda leterheltségét csökkentsék. Előzőleg ugyanitt állt az első pesti magán-elmegyógyintézet, mely 12 beteg befogadására volt alkalmas. Azt az intézetet Pólya József vezette és 1841-ben nyílt meg, de anyagi támogatás híján két év múlva megszűnt, a ház és a telek pedig állami tulajdonba került.
Története
1884-ben Gyógyíthatatlan és közveszélyes elmebetegek tébolydája néven új intézmény létesült, aminek a nevét Állami Elmebetegápoldára változtatták, majd 1924-től már Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézet néven volt ismert.
Az intézet jó kezelési eredményeiről, emberséges bánásmódjáról volt ismert. Közreműködött az elmeorvos-képzésben és a tudományos munkában is. Az intézetből indult ki a Magyar Elmeorvosok Egyesületének és az Elmeorvosok Nagygyűléseinek megalakítása. 1945 után kórházzá alakult, Nyírő Gyula nevét 1992-ben vette fel.[1]
Az intézet a Róbert Károly körút és a Lehel utca sarkán állt. Épületeit Weber Antal tervezte. A régi központi épületet 1984–1985-ben lebontották, az egykori intézetet a Nyírő Gyula Kórház magába olvasztotta és a kórház elme- és idegosztályaként működik tovább.
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 2007-es bezárása után az egykori nagy múltú intézmény számos speciális szakellátási feladatát vette át. 2021 áprilisától az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet – Nyírő Gyula Kórház nevet viseli.
Igazgatóinak listája
Ajánlott irodalom
Jegyzetek
Források
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 54. o. ISBN 963-05-6410-6
|
---|
Szakterületek | | |
---|
Mentális zavarok | |
---|
Diagnosztika | |
---|
Terápia | |
---|
Kapcsolódó témák | |
---|
Nevezetes kutatók | |
---|
Jelentős intézetek | |
---|
Szervezetek | |
---|
Listák | |
---|
|