Nicholas Payton (New Orleans , 1973 . szeptember 26. –) amerikai trombitás, multiinstrumentalista, Grammy-díjas trombitás.
Gyakran publikáló provokatív író, aki számos témához hozzászól, nemcsak a zenéhez, hanem a rasszizmushoz, a politikához és úgy általában az amerikai élethez.
Amikor egyedül vagyok, nem jártatom a számat. Csak a csend tömbjeit járom körül. A csend az, ami szexivé teszi a zenét.
– N.P.
Édesapja nagybőgős volt. Tíz éves korában már New Orleans-i klubokban játszott. A trombitálás mellett zongorázni tanult Ellis Marsalistól.[ 3]
Játszott Roy Haynes , Clark Terry , Ray Brown mellett. Második albumával hívta fel magára a figyelmet (Gumbo Nouveau , 1995), három évre rá pedig már Grammy-díjat kapott.
Zeneigazgató volt Elvin Jones együttesében, egyik tagja a Jazz at Lincoln Center Orchestra (wd) Ninety Miles -ban, a Carnegie Hall Jazz Bandben. A Cseh Nemzeti Szimfonikusoknak megírta a The Black American Symphony for Quartet and Symphony Orchestra című művét. A Bázeli Szimfonikusok számára született a Sketches of Spain (2013) című lemeze.
Szerepelt Robert Altman „Kansas City” című filmjében, verskötete is megjelent, vendégelőadó volt a Tulane Egyetem ... szóval nemigen tétlen.
Lemezek
1995: From This Moment
1995: Gumbo Nouveau
1997: Fingerpainting: The Music of Herbie Hancock
1997: Doc Cheatham & Nicholas Payton
1998: Payton's Place
1999: Nick@Night
2001: Dear Louis
2003: Sonic Trance
2008: Into the Blue
2011: Bitches (In+Out)
2013: #BAM: Live at Bohemian Caverns
2013: Sketches of Spain
2014: Numbers
2015: Letters
2016: The Egyptian Second Line
2017: Afro-Caribbean Mixtape
2019: Relaxin' with Nick
2020: Quarantined with Nick
2020: Maestro Rhythm King (2020, LP)
2021: Smoke Sessions (2021)
1998: Grammy-díj a Stardust című lemezért.
Jegyzetek
