Nagy sárgafejű keselyű

Nagy sárgafejű keselyű
Repülés közben
Repülés közben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes)
Család: Újvilági keselyűfélék (Cathartidae)
Nem: Cathartes
Illiger, 1811
Faj: C. melambrotus
Tudományos név
Cathartes melambrotus
Wetmore, 1964
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy sárgafejű keselyű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy sárgafejű keselyű témájú médiaállományokat és Nagy sárgafejű keselyű témájú kategóriát.

A nagy sárgafejű keselyű (Cathartes melambrotus) a madarak (Aves) osztályának újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó faj.[1][2]

1964-ig azonosnak tartották a kis sárgafejű keselyűvel (Cathartes burrovianus).[3] Az előfordulási területe Dél-Amerika trópusi, alföldi nedves esőerdői. Eléggé nagy madár, hiszen a szárnyfesztávolsága 166–178 centiméter, testhossza 64–75 centiméter, testtömege pedig 1,65 kilogramm. A csupasz fején és nyakán kívül, a testét fekete tollazat borítja. A csupasz, azaz toll nélküli bőrrészek színe a sötétsárgától a halvány narancs változatai. Mint rokonainak, a nagy sárgafejű keselyűnek is hiányzik az alsó gégefője (syrinx), ezért alig képes hangokat kiadni. Az általa kiadott hangok főképp sziszegő- vagy mély torokhangokra hasonlítanak.

A nagy sárgafejű keselyű dögevő madárfaj. Az elpusztult állatokból álló táplálékát látásának és – a madarak között ritkaságszámba menő tulajdonságnak – a kiváló szaglásának köszönhetően találja meg. Habár könnyen megtalálja a táplálékát, a nagyobb emlősök esetében – mivel gyenge a csőre – kénytelen megvárni a nagyobb rokonait, köztük a királykeselyűt (Sarcoramphus papa), hogy az megkezdje az elhullott állatok tetemét. Mint a többi újvilági keselyű és a világ sok más madara, energiatakarékosság miatt a nagy sárgafejű keselyű is a felemelkedő, meleg levegőoszlopokat, az úgynevezett termikeket használja fel a repüléskor. A termikek segítségével nagy távokat tesz meg, viszonylag kevés energia felhasználása mellett. Tojásait barlangokba vagy kettétört fák csonkjaiba rakja. Fiókáit visszaöklendezett dögmaradványokkal táplálja.

Neve

1964-ig a természettudomány a nagy sárgafejű keselyűt és a kis sárgafejű keselyűt nem különítette el, egy fajnak a sárgafejű keselyűnek ismerték el őket. Alexander Wetmore amerikai ornitológus és ornitológiai őslénykutató állapította meg, hogy valójában két külön fajról van szó és szétválasztotta a fajokat.[1]

A nagy sárgafejű keselyűnek a tudományos madárnem neve a latinosított Cathartes, melynek magyar jelentése: „tisztító”, „fertőtlenítő”. A szó a görögből származik: kathartēs/καθαρτης.[4][5]

Rendszertani besorolása és rokonsága

Legközelebbi rokona a kis sárgafejű keselyű

A szóban forgó madárnak és hat élő rokonának, azaz az újvilági keselyűféléknek (Cathartidae) a pontos rendszertani besorolása még manapság is bizonytalan.[6] Habár az újvilági keselyűfélék és az óvilági keselyűformák (Aegypiinae) megjelenésben igen hasonlítanak, sőt ugyanazt a dögevő életmódot folytatják, a kettő mégsem áll közelebbi rokonságban egymással. Más-más ősökből fejlődtek ki, és a hasonlóság csak a konvergens evolúció műve. A két madárcsoport közti rokonsági kapcsolat manapság még vita tárgya. Korábban az újvilági keselyűféléket a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe helyezték, mivel néhány gólyafajjal is mutatnak hasonlóságot úgy megjelenésben, mint életmódban.[7] A közelmúltban olyan elmélet is született, mely szerint a újvilági keselyűféléket és az óvilági keselyűformákat a sólyomalakúak (Falconiformes) közé kéne sorolni,[8] vagy új, azaz külön rendet megalkotni a számukra.[9] Azonban a legújabb genetikai kutatások és vizsgálatok azt eredményezték, hogy az újvilági és az óvilági keselyűk nem közeli rokonai a sólyomalakúaknak, továbbá az újvilági keselyűk és a gólyafélék között sincs rokonság.[10] Mindkét keselyű csoport a nagyobb taxonszintű Afroaves csoport bazális tagja.[11] Az óvilági keselyűformák egyéb vágómadár-alakúakkal együtt, mint például: a sasformákkal (Aquilinae), az ölyvformákkal (Buteoninae), a kányaformákkal (Milvinae) stb.,[12][13] valamint a halászsassal (Pandion haliaetus) és a kígyászkeselyűvel (Sagittarius serpentarius) alkotják az Afroaves madárcsoport nagyobb részét.[13] A testvértaxonként szereplő újvilági keselyűalakúak rendje manapság csak a 7 recens fajt foglalja magába.[11]

Az Amerikai Madarászok Egyesületének (American Ornithologists' Union (wd)) dél-amerikai rendszertani bizottsága kivonta az újvilági keselyűféléket a gólyaalakúak közül és incertae sedisnek, azaz „bizonytalan helyzetűnek” minősítette ezt a madárcsoportot; de továbbá megjegyezte, hogy az újvilági keselyűfélék talán átmozgathatóak a sólyomalakúak rendjébe, vagy létrehozható számukra egy külön rend, az úgynevezett újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes).[6] A családján belül a nagy sárgafejű keselyű legközelebbi rokonai a Cathartes nembéli kis sárgafejű keselyű[14] és a pulykakeselyű (Cathartes aura) (Linnaeus, 1758).[15] Mint a királykeselyűnek és a pulykakeselyűnek, a nagy sárgafejű keselyűnek is 80 diploid kromoszómája van.[16]

Előfordulása

A nagy sárgafejű keselyű főbb előfordulási területe a dél-amerikai, trópusi Amazonas-medencében található. Elterjedésének északi felén Kolumbia délkeleti részétől, Dél- és Kelet-Venezuelán keresztül, Guyanáig, Surinameig és Francia Guyanáig található meg, míg délen Kelet-Perutól, Kelet-Ecuadortól és Kelet-Bolíviától kezdve, egészen Brazília északi és nyugati részéig lelhető fel. A közép-amerikai Nicaraguában és Panamában csak ritka vendég.[1] Az Andokból, az Andoktól nyugatra és északra fekvő alföldekről, valamint Dél-Amerika legészakibb és -keletibb részeiről és a szubtrópusi, déli régiókról teljesen hiányzik. A nyílt területeket és a magas hegységeket kerüli; 900 méternél magasabbra nem hatol fel.[1] Becslések szerint a világszintű előfordulási területe körülbelül 6 700 000 négyzetkilométert foglal magába.[1]

Megjelenése

Messziről könnyen összetéveszthető a rokonaival
Rajz a madárról

Amint neve is mondja a nagy sárgafejű keselyű nagyobb, mint a kis sárgafejű keselyű, bár nem olyan sokkal. Az átlagos méretű példány testhossza 64–75 centiméter, szárnyfesztávolsága 166–178 centiméter és testtömege 1650 gramm.[17] Farktollai 25–29 centiméter hosszúak.[18] Tollazata fénylő fekete, zöldes vagy lilás árnyalattal. A torka és fejének oldalai tollazat nélküliek. A csupasz bőre a sötét sárgától a halvány narancssárgáig változhat; feje teteje kékes.[19] Tarkója és orrlyukainak tájéka világos rózsaszínes. Szárnyainak belső fele szintén fekete, míg az evezőtollak világosak. Az evezőtollak töve fentről nézve fehérnek tűnik.[20] A farktollai kerekítettek és eléggé hosszúak; néha túlérnek a nyugalmi állapotban lévő szárnyvégeken. A hím és tojó között nincsen nemi kétalakúság, azaz ugyanúgy néznek ki.[21] A kirepült, de még fiatal példány nagyon hasonlít a felnőttre, azonban szürkés a feje.

A szivárványhártyája (iris) vörös színű. A lábfejei feketék, a csőre pedig hússzínű, sötét lábai az urohidrózis következtében lerakodott húgysavtól fehéresen csíkozottak. A felső szemhéján egy hiányos szempillasor van, míg az alsó szemhéján két szempillasor látható.[22] A csőre vastag, kerekített és a végén horog látható.[23] Az elülső lábujjai hosszúak, a tövüknél úszóhártyásak és nem alkalmasak a fogásra. Az orrlyukak a csőr alapjánál lévő húsos részen (cere) találhatók meg. Az orrlyukainak a nyílásai vízszintesen ülnek; az orrlyukak között hiányzik az orrsövény (septum nasi). Mint a többi újvilági keselyű esetében, a nagy sárgafejű keselyűnek is hiányzik az alsó gégefője, emiatt igen szegényes a „szókincse”, amely sziszegő és mély torokhangokból tevődik össze.[24]

A nagy sárgafejű keselyűt egyesek összetévesztik a rokon pulykakeselyűvel és a kis sárgafejű keselyűvel. A két sárgafejű keselyű között a különbségek a következők: amint neve is mutatja, a nagy sárgafejű keselyű nagyobb, mint a kis sárgafejű keselyű, továbbá a farktollai is hosszabbak és szélesebbek. Tollazata sötétebb és fényesebb fekete, míg a kisebb fajé barnásabb árnyalatú. A nagynak a feje sötétebb sárga, és kevésbé narancssárgás-rózsaszínes árnyalatú; lábai is sötétebbek. Szárnyai szélesebbek és repülés közben kevésbé ver velük; a vitorlázás nagymestere.[18] A többi Cathartes-fajtól eltérően a nagy sárgafejű keselyűnek sötétebb elsődleges tollai és világosabb másodlagos tollai vannak; ezek szembetűnő kontrasztot eredményeznek. A nagyobb testű madár főleg erdőlakó, míg a kisebb testű rokon a nyílt térségek lakója.[25] Méretben majdnem azonos a pulykakeselyűvel; a két faj messziről alig különböztethető meg, azonban közelebbről a fejük színe árulja el a fajt - a pulykakeselyű feje élénk vörös színű. A pulykakeselyű és a nagy sárgafejű keselyű szárnyainak belső fele is hasonló, de az utóbbinál egy merőleges vastag, halvány-sötét sáv húzódik a szárny közepén.[26]

Életmódja

A természetes élőhelye a trópusokon lévő alföldi esőerdők. Kerüli a magasan fekvő területeket.[1] A sűrű erdők lakója; azonban néha a nyílt terepre is kimerészkedik, de csak ritkán. A sűrű erdőtől sohasem távolodik messzire, hiszen itt talál védelmet és fészkelőhelyeket.[20]

A termikeken vitorlázva keresi táplálékát

Pihenéskor a lomb nélküli, elhalt fákra száll, hogy közben figyelhesse a terepet. A levegőben vitorlázva keresi dögökből és kisebb állatokból álló táplálékát. Általában magányosan vagy párban repül, csak ritkán verődik csapatokba. Röpte erőteljes és tartós. A termikeknek, azaz a felszálló, meleg lebegőoszlopoknak köszönhetően a repülése könnyed, vitorlázó; alig ver a szárnyaival.[23] Vitorlázás közben a széttárt szárnyai kissé felemelkednek, azaz nem ülnek a testtel egy síkban.[20] Mint a gólyafélék (Ciconiidae) és minden újvilági keselyűféle, a nagy sárgafejű keselyű is gyakorolja az úgynevezett urohidrózist, mely a párolgás hűtő hatását kihasználva a lábakra ürítés útján hűti testüket. E tevékenység miatt a madár lába gyakran fehér színű, mivel rajta húgysavréteg képződik.[27]

Táplálkozása

Mivel szaglása jó, a sűrű esőerdőben is rátalál táplálékára

A nagy sárgafejű keselyű teljesen dögevő madárfaj; kizárólag elpusztult állatok tetemeivel táplálkozik. Az utakon elütött állatoktól, a ragadozók által megölt, vagy betegségben és öregségben elpusztult állatokig mindenféle tetemet elfogyaszt. Habár a friss húst kedveli, és a legtöbbször ő a legelső a dögnél, mivel gyenge csőrrel rendelkezik, a nagyobb, keményebb bőrű emlősök esetében kénytelen megvárni a nagyobb és erősebb csőrű újvilági keselyűk - királykeselyű és pulykakeselyű - megérkezését, utána pedig azok lakomáját.[28][29] Több napos dögből a nagy sárgafejű keselyű sem eszik, mert abban már túlságosan elszaporodtak a toxikus mikroorganizmusok.[30] Akármilyen vízforrás jó neki, még ha az piszkos pocsolya is.[23] Mint a világ összes keselyűje és más dögevője, a nagy sárgafejű keselyű is az életmódjának, táplálkozásának köszönhetően jót tesz a környezetének; eltakarítva a dögöket, gátat vet a betegségek terjedésének.[29]

Jó látása mellett, kitűnő szaglása – mely ritkaság a madarak körében – is segíti a dögök megtalálását. A talajhoz közel repülve megérzi a szétbomló dögökből áradó etil-merkaptán nevű gáz szagát. Az agyában a szaglásért felelős agyrész jóval nagyobb, mint más ugyanakkora méretű állatoknál.[30] Ennek a jól kifejlett érzékének köszönhetően ez a keselyűfaj a fák lombkoronái fölött repülve, anélkül, hogy látná a dögöt, pontosan be tudja határolni. Az olajipar a madárnak ezt a tulajdonságát úgy használja fel, hogy a gáz- és olajvezetékekbe etil-merkaptánt eresztenek, és ha a gáz valahol szivárog, akkor odacsalja a madarat és így jelzi a meghibásodást.[31]

Szaporodása

Amint a kis sárgafejű keselyű, a nagy sárgafejű keselyű sem épít fészket magának. Tojásait a sziklák szélére, barlangokba, fák csonkjaiba, vagy éppen a talajra rakja le. A tojások krémszínűek, számos barna ponttal; a barna pontozás egyre sűrűbb a tojás vastagabb vége felé.[20] A fészekalj 1–3 tojásból állhat, bár az átlag két darab tojás.[23] A frissen kikelt fiókák magatehetetlenek – vakok, csupaszok és mozogni is alig képesek. A pihéjük is csak később nő ki. Mindkét szülő gondozza és táplálja fiókáit. A fiókák tápláléka részben megemésztett, visszaöklendezett állati maradványokból áll.[23] Körülbelül 2–3 hónapos korukban repülnek ki a fiatal nagy sárgafejű keselyűk.[32]

Védelme

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem fenyegetett fajként kezeli ezt az újvilági keselyűfélét. A nagy sárgafejű keselyű becsült előfordulási területe körülbelül 6 700 000 négyzetkilométert foglal magába. Ezen a területen 100 000–1 000 000 példány élhet.[33] Az eddigi kutatások szerint az állományai stabilak, és nincsenek veszélyben.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g BirdLife International: 'Cathartes melambrotus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. ↑ Species account: Greater Yellow-headed Vulture Cathartes melambrotus'. Global Raptor Information Network , 2014. május 8. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 29.)
  3. ↑ Wetmore, Alexander (1964). „A revision of the American vultures of the genus Cathartes”. Smithsonian Miscellaneous Collections 146 (6), 15–17. o. 
  4. ↑ Liddell, Henry George. Greek-English Lexicon, Abridged Edition. Oxford: Oxford University Press (1980). ISBN 0-19-910207-4 
  5. ↑ Holloway, Joel Ellis. Dictionary of Birds of the United States: Scientific and Common Names. Timber Press, 59. o. (2003). ISBN 0-88192-600-0 
  6. ↑ a b Remsen, J. V., Jr.; Cadena, C. D.; Jaramillo, A.; Nores, M.; Pacheco, J. F.; Robbins, M. B.; Schulenberg, T. S.; Stiles, F. G.; Stotz, D. F. and Zimmer, K. J.. A classification of the bird species of South America. [archivált változat]. South American Classification Committee (2007.). Hozzáférés ideje: 2007. október 15. [archiválás ideje: 2002. március 2.]  Archivált másolat. [2009. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 27.)
  7. ↑ Charles Sibley és Burt L. Monroe. Distribution and Taxonomy of the Birds of the World {{{title}}}. Yale University Press. ISBN 0-300-04969-2. (1990.). Hozzáférés ideje: 2007. április 11. 
  8. ↑ Sibley, Charles G. and Jon E. Ahlquist. Phylogeny and Classification of Birds: A Study in Molecular Evolution. Yale University Press (1991). ISBN 0-300-04085-7 
  9. ↑ (2006) „Diversification of Neoaves: Integration of molecular sequence data and fossils”. Biology Letters 2 (4), 543–7. o. DOI:10.1098/rsbl.2006.0523. PMID 17148284. PMC 1834003. 
  10. ↑ (2008. december 31.) „A phylogenomic study of birds reveals their evolutionary history”. Science 320 (5884), 1763–68. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609. 
  11. ↑ a b (2014. december 31.) „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds”. Science 346 (6215), 1320–1331. o. [2015. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1126/science.1253451. PMID 25504713. (Hozzáférés: 2016. május 27.) 
  12. ↑ (2005. november 1.) „Phylogeny of eagles, Old World vultures, and other Accipitridae based on nuclear and mitochondrial DNA”. Molecular Phylogenetics and Evolution 37 (2), 327–346. o. [2011. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.ympev.2005.04.010. ISSN 1055-7903. PMID 15925523. (Hozzáférés: 2011. május 31.) 
  13. ↑ a b (2007. november 6.) „Phylogeny, diversity, and classification of the Accipitridae based on DNA sequences of the RAG-1 exon”. Journal of Avian Biology 38 (5), 587–602. o. DOI:10.1111/j.2007.0908-8857.03971.x. 
  14. ↑ BirdLife International: 'Cathartes burrovianus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  15. ↑ BirdLife International: 'Cathartes aura'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  16. ↑ Tagliarini, Marcella Mergulhão; Pieczarka, Julio Cesar; Nagamachi, Cleusa Yoshiko; Rissino, Jorge; de Oliveira, Edivaldo Herculano C. (2009). „Chromosomal analysis in Cathartidae: distribution of heterochromatic blocks and rDNA, and phylogenetic considerations”. Genetica 135 (3), 299–304. o. DOI:10.1007/s10709-008-9278-2. PMID 18504528. 
  17. ↑ Greater Yellow-headed Vulture, Cathartes melambrotus -Accipitriforme Order – Cathartidae Family. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
  18. ↑ a b Ferguson-Lees, James. Raptors of the World. Houghton Mifflin Field Guides, 86. o. (2001). ISBN 0-618-12762-3 
  19. ↑ Brown, Leslie and Amadon, Dean. Eagles, Hawks, and Falcons of the World. McGraw-Hill, 178. o. (1968). ISBN 1-55521-472-X 
  20. ↑ a b c d Hilty, Stephen L.. A Guide to the Birds of Colombia. Princeton University Press, 88. o. (1977). ISBN 0-691-08372-X 
  21. ↑ Blake, Emmett Reid. Manual of Neotropical Birds. University of Chicago Press, 262. o. (1977). ISBN 0-226-05641-4 
  22. ↑ Fisher, Harvey I. (1942. február 1.). „The Pterylosis of the Andean Condor”. Condor 44 (1), 30–32. o. DOI:10.2307/1364195. JSTOR 1364195. 
  23. ↑ a b c d e Terres, J. K.. The Audubon Society Encyclopedia of North American Birds. New York, NY: Knopf, 957. o. (1980). ISBN 0-394-46651-9 
  24. ↑ Feduccia, J. Alan. The Origin and Evolution of Birds. Yale University Press, 300. o. (1999). ISBN 0-226-05641-4 
  25. ↑ Amadon, Dean (1977). „Notes on the Taxonomy of Vultures”. Condor 79 (4), 413–416. o. DOI:10.2307/1367720. JSTOR 1367720. 
  26. ↑ The Birds of Ecuador by Robert S. Ridgely & Paul Greenfield. Cornell University Press (2001), ISBN 978-0-8014-8722-4.
  27. ↑ Sibley, Charles G. and Jon E. Ahlquist. Phylogeny and Classification of Birds: A Study in Molecular Evolution. Yale University Press (1991). ISBN 0-300-04085-7 
  28. ↑ Muller-Schwarze, Dietland. Chemical Ecology of Vertebrates. Cambridge University Press, 350. o. (2006). ISBN 0-521-36377-2 
  29. ↑ a b Gomez, LG; Houston, DC; Cotton, P; Tye, A (1994). „The role of greater yellow-headed vultures Cathartes melambrotus as scavengers in neotropical forest”. Ibis 136 (2), 193–196. o. DOI:10.1111/j.1474-919X.1994.tb01084.x. 
  30. ↑ a b Snyder, Noel F. R. and Helen Snyder. Raptors of North America: Natural History and Conservation. Voyageur Press, 40. o. (2006). ISBN 0-7603-2582-0 
  31. ↑ Profile Greater Yellow-headed Vulture. avibirds.com. (Hozzáférés: 2017. július 2.)
  32. ↑ Howell, Steve N.G. and Webb, Sophie (1995). A Guide to the Birds of Mexico and Northern Central America. New York: Oxford University Press, p. 174. ISBN 0-19-854012-4.
  33. ↑ BirdLife International (2007) Greater Yellow-headed Vulture Cathartes melambrotus Archiválva 2016. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Greater yellow-headed vulture című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Read other articles:

Rumpun bahasa Mon-Khmer

Penyebaran bahasa Austro-Asia Rumpun bahasa Mon-Khmer adalah salah satu cabang dari rumpun bahasa Austro-Asiatik. Diperkirakan kelompok ini adalah bahasa asli kawasan Indocina Klasifikasi Rumpun bahasa Asli (18 bahasa di Malaysia dan Thailand) Mon-Khmer Timur (67 bahasa): Bahnar (40 bahasa) Bahnar Barat: Jru' Bahnar Tengah: Tampuan Bahasa Katuik (19 bahasa) Katuik Barat: Kuy Nyeu Katuik Tengah: Ta'oih Khmer (2 bahasa) Bahasa Peark (6) Langues môniques (2, Thaïlande, Birmanie) môn nyahkur L...

 

Regret

Negative conscious and emotional reaction to personal past acts and behaviours For other uses, see Regret (disambiguation). John Greenleaf Whittier's fictional heroine Maud Muller gazes into the distance, regretting her inaction and thinking about what might have been. Part of a series onEmotions Affect Classification In animals Emotional intelligence Mood Regulation Interpersonal Dysregulation Valence Emotions Acceptance Admiration Affection Amusement Anger Angst Anguish Annoyance Anticipati...

 

Chatou

ChatouNegaraPrancisArondisemenSaint-Germain-en-LayeAntarkomuneCommunautéde communesde la Boucle de la Seine Chatou merupakan sebuah komune di pinggiran barat Paris, Prancis. Terletak 14.4 km (8.9 mil) dari pusat kota Paris. Sejarah Tanggal 31 Mei 1875, bagian dari teritori Chatou dipisahkan dan bergabung dengan teritori Le Pecq dan Croissy-sur-Seine untuk membentuk komune Le Vésinet. Memiliki banyak puri orang kaya dalam berbagai bentuk arsitektur dan dimiliki secara pribadi. Juga memi...

915th Air Refueling Squadron

15th Bombardment Squadron redirects here. For the 15th Bombardment Squadron, Very Heavy, see 15th Special Operations Squadron. 915th Air Refueling SquadronBoeing KC-135A Stratotanker as flown by the 915th Air Refueling SquadronActive1940–1943; 1958–1971Country United StatesBranch United States Air ForceRoleAir refuelingEngagementsAmerican Theater of World War IIEuropean Theater of World War IIDecorationsAir Force Outstanding Unit AwardInsigniaPatch with 915th Air Refueling Squad...

 

CS Sedan Ardennes

Football club based in Sedan, France This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: CS Sedan Ardennes – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (October 2023) (Learn how and when to remove this message) Football clubSedanFull nameClub Sportif Sedan ArdennesNickname(s)Les Sangliers (The Boars)[1]...

 

约翰斯顿环礁

此條目可参照英語維基百科相應條目来扩充。 (2021年5月6日)若您熟悉来源语言和主题，请协助参考外语维基百科扩充条目。请勿直接提交机械翻译，也不要翻译不可靠、低品质内容。依版权协议，译文需在编辑摘要注明来源，或于讨论页顶部标记{{Translated page}}标签。 约翰斯顿环礁Kalama Atoll 美國本土外小島嶼 Johnston Atoll 旗幟颂歌：《星條旗》The Star-Spangled Banner約翰斯頓環礁�...

SMA Negeri 11 Medan

SMA Negeri 11 MedanInformasiJenisSekolah NegeriAkreditasiA[1]Nomor Statistik Sekolah30.1.07.60.09.010Kepala SekolahHj. Widiya Ningsih, S.Pd., M.Si.Jumlah kelas30 kelas (X1, X2, X3, X4, X5, X6, X7, X8, X9, X10, XI IPA 1, XI IPA 2, XI IPA 3, XI IPA 4, XI IPA 5, XI IPA6, XI IPS 1, XI IPS 2, XI IPS 3, XI IPS4, XII IPA 1, XII IPA 2, XII IPA 3, XII IPA 4, XII IPA 5, XII IPA 6, XII IPA 7, XII IPS 1, XII IPS 2, XII IPS 3)Jurusan atau peminatanIPA dan IPSRentang kelasX IPA, X IPS, XI...

 

بورزونا (سيوداد ريال)

  بورزونا (بالإسبانية: Porzuna)‏[1]   - بلدية -    بورزونا (سيوداد ريال) تقسيم إداري البلد إسبانيا  [2] المقاطعة مقاطعة ثيوداد ريال خصائص جغرافية إحداثيات 39°08′46″N 4°09′12″W / 39.146111111111°N 4.1533333333333°W / 39.146111111111; -4.1533333333333   [3] المساحة 212 كيلو�...

 

John Aldridge

Association football player and manager For other people named John Aldridge, see John Aldridge (disambiguation). John Aldridge Aldridge in 2008Personal informationFull name John William AldridgeDate of birth (1958-09-18) 18 September 1958 (age 65)Place of birth Liverpool, EnglandHeight 5 ft 11 in (1.80 m)[1]Position(s) StrikerYouth career1978–1979 South LiverpoolSenior career*Years Team Apps (Gls)1979–1984 Newport County 170 (70)1984–1987 Oxford United 114 (...

Nikēphoros I

Nikephoros IKaisar RomawiNikephoros I, penggambaran abad ke-12 Manasses ChronicleKaisar Kekaisaran Romawi TimurBerkuasa31 Oktober 802 – 26 Juli 811PendahuluIrenePenerusStavrakosInformasi pribadiKematian26 Juli 811PliskaAnakStavrakosProkopia Nikephoros I, atau Nicephorus I (bahasa Yunani: Νικηφόρος Α΄, Nikēphoros I; †26 Juli 811), merupakan seorang Kaisar Bizantium dari tahun 802 hingga 811, ketika dia terbunuh dalam Pertempuran Pliska. Sebelum aksesinya, ia menjabat sebaga...

 

Federal Coffee Palace

Building in Victoria, AustraliaFederal Hotel and Coffee PalaceFederal Coffee Palace, 1890sGeneral informationLocationMelbourne, Victoria, AustraliaAddress555 Collins StreetOpening27 July, 1888[1]Demolished1973Cost£150,000OwnerFederal Coffee Palace CompanyManagementFederal Coffee Palace CompanyHeight165 ft (50 m)Technical detailsFloor count9Design and constructionArchitect(s)Ellerker & Kilburn in partnership with William PittDeveloperFederal Coffee Palace CompanyOther i...

 

Dalton Maag

Type foundry Dalton MaagIndustryFont DesignBrandingFoundedLondon, UK, 1991FounderBruno MaagHeadquartersLondon, UKArea servedWorldwideKey peopleBruno Maag (Chairman)Fabio Haag (Creative Director, Brazil)Lukas Paltram (Creative Director)David Marshall (managing director)Ron CarpenterVincent ConnareNumber of employees45 (2016)Websitedaltonmaag.com Dalton Maag is an independent font foundry with offices in London, UK, and São Paulo, Brazil. It designs fonts for use in corporate identities, logos...

Historia de Portugal

revuelta de las monjas odivelas Este artículo o sección necesita referencias que aparezcan en una publicación acreditada. Busca fuentes: «Historia de Portugal» – noticias · libros · académico · imágenesEste aviso fue puesto el 12 de marzo de 2011. Artículo principal: PortugalBandera del Condado de Portucale La historia de Portugal es la propia de una nación europea cuyos orígenes se remontan a la Baja Edad Media, que amplió sus territorios durante la Er...

 

Dendroma

Genus of birds Dendroma A buff-fronted foliage-gleaner at Reserva Guainumbi, São Luis do Paraitinga, São Paulo, Brazil Scientific classification Domain: Eukaryota Kingdom: Animalia Phylum: Chordata Class: Aves Order: Passeriformes Family: Furnariidae Genus: DendromaSwainson, 1837 Species 2, see text Dendroma is a genus of foliage-gleaners, birds in the ovenbird family Furnariidae.[1] It contains the following species: Chestnut-winged foliage-gleaner, Dendroma erythroptera Buff-front...

 

Catalan Space Agency

Catalan Space AgencyAgència Espacial de CatalunyaAgency overviewAbbreviationAECFormedOctober 27, 2020; 3 years ago (2020-10-27)TypeSpace agencyJurisdictionCatalan GovernmentAnnual budgetUS$2.5 millionsWebsitehttp://politiquesdigitals.gencat.cat/ca/tic/estrategia-new-space-de-catalunya The Catalan Space Agency (Catalan: Agència Espacial de Catalunya; AEC) is a space agency in Catalonia, an autonomous community of Spain.[1] Founded in 2021, it successfully launched t...

1932 Greek legislative election

1932 Greek legislative election Chamber of Deputies ← 1928 25 September 1932 1933 → All 250 seats in the Vouli126 seats needed for a majority   First party Second party Third party   Leader Eleftherios Venizelos Panagis Tsaldaris Georgios Kafantaris Party Liberal People's Party Progressive Last election 46.94%, 178 seats 23.94%, 19 seats 2.53%, 3 seats Seats won 98 95 14 Seat change 80 76 11 Popular vote 391,521 395,974 97,836 Percentage 33....

 

Годвин, Уильям

В Википедии есть статьи о других людях с фамилией Годвин. Уильям Годвинангл. William Godwin Портрет Уильяма Годвина кисти Джеймса Норткота (1802) Имя при рождении Уильям Годвин Дата рождения 3 марта 1756(1756-03-03)[1][2][…] Место рождения (графство Кембриджшир) Дата смерти 7 апре...

 

Ivan Gotti

Ivan GottiGotti vincitore del Giro d'Italia 1999Nazionalità Italia Altezza173 cm Peso55 kg Ciclismo SpecialitàStrada Termine carriera2002 CarrieraSquadre di club 1988Remac-Bresciaplast1989Bresciaplast-Remac1990Diana Calzature-Colnago1991 Chateau d'Ax1992-1993 Gatorade1994 Team Polti1995-1996 Gewiss1997-1998 Saeco1999-2000 Team Polti2001-2002 Alessio Nazionale 1995 Italia   Modifica dati su Wikidata · Manuale Ivan Gotti (San Pellegrino Terme...

Manganese

Not to be confused with magnesium (Mg). For other uses, see Manganese (disambiguation). Chemical element with atomic number 25 (Mn)Manganese, 25MnPure manganese cube and oxidized manganese chipsManganesePronunciation/ˈmæŋɡəniːz/ ​(MANG-gə-neez)Appearancesilvery metallicStandard atomic weight Ar°(Mn)54.938043±0.000002[1]54.938±0.001 (abridged)[2] Manganese in the periodic table Hydrogen Helium Lithium Beryllium Boron Carbon Nitrogen Oxygen Flu...

 

Étienne Bonnot de Condillac

18th-century French philosopher The ReverendÉtienne Bonnot de CondillacEtienne Bonnot de CondillacBorn(1714-09-30)30 September 1714Grenoble, Kingdom of FranceDied2 August 1780(1780-08-02) (aged 65)Lailly-en-Val, Kingdom of FranceEraModern philosophy Age of Enlightenment RegionWestern philosophy French philosophy SchoolEmpiricismMain interestsPsychology, philosophy of mind, epistemology Étienne Bonnot de Condillac (UK: /ˈkɒndiæk/ KON-dee-ak;[citation needed] French: [etj�...