Nagy Iván Edgár

Nagy Iván Edgár
Született1879. március 17.[1]
Riga[1]
Elhunyt1947. február 19. (67 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
Tisztségemúzeumigazgató (1931–1933, Magyar Mezőgazdasági Múzeum)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1913)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (24-2-59)[2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagy Iván Edgár (Riga, 1879.[3] március 17. – Budapest, 1947. február 19.)[4] mezőgazdasági szakíró, múzeumigazgató, egyetemi tanár.

Életútja

Budapesten szerzett jogi és bölcsészeti diplomát. 1903-tól a Földművelésügyi Minisztériumban különféle beosztásokban dolgozott, osztályvezető és a minisztérium sajtóirodájának vezetője is volt. Többször járt Oroszországban. 1921-től orosz nyelvet tanított a Budapesti (1921-től Pázmány Péter) Tudományegyetem közgazdasági karán, orosz nyelvtankönyvet is írt. 1931. január 1-ével kinevezték a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatójának. Paikert Alajost követte ebben a tisztségben, akit meghívtak Egyiptomba a kairói Mezőgazdasági Múzeum megszervezésére. 1933. február 28-ig volt a múzeum igazgatója,[5] majd – Paikert Alajost Egyiptomban is felváltva – 1933-tól 1936 tavaszáig irányította a kairói múzeum berendezésének munkálatait. Hazaérkezése után a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (ma: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) mezőgazdasági karának orosz nyelvi lektora volt. Ebben az időben megszaporodtak publikációi. Az orosz irodalomtörténet klasszikusairól írt tanulmányai elsősorban a Budapesti Szemle egyes évfolyamaiban, a szovjet mezőgazdaságról írt könyve egyetemi magántanárrá képesítésével egyidőben (1941) jelent meg.

Munkái

[6]

  • Rettenetes Iván cár halála: szomorújáték / Tolsztoj Alekszej, Kováts Ágoston közrem., ford. Nagy Iván. Franklin, 1910.
  • Osztrovszkí drámái. Bp., 1915. [Franklin.]
  • Osztrovszkij és kora. Budapesti Szemle. 189. k. 1922
  • Orosz nyelvtan, Rozsnyai, 1923.
  • A M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum értesítője / szerk. Nagy Iván Edgár. Egyetemi Nyomda, 1932.
  • Prága Moszkva kezében..., 1936[7]
  • Die Landwirtschaft im heutigen Aegypten und ihre Entwicklungsmöglichkeiten, Wien : Scholle, [1937]
  • Puskin halála. Budapesti Szemle, 244, k. 1937. – Klny. is.
  • Nagy Iván: Lermontov. Budapesti Szemle. 261. k. 1941. – Klny. is
  • Szovjet-Oroszország kollektív mezőgazdasági termelése, Cserépfalvi, [1941].
  • Rettenetes Iván: (IV. Iván cár), Cserépfalvi, [1942].
  • Borisz Godunov, a rejtelmes cár és kora, Esterházy-Griff, [1944].
  • Rettenetes Iván cár halála l. kötet: szomorújáték 5 felvonásban / Alekszej Konsztantinovics Tolsztoj, I-II. kötet, fordította: Dr. Nagy Iván ; Dr. Kováts Ágoston közreműködésével. [Budapest]: Színháztudományi Intézet, 1967.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d PIM-névtér. (Hozzáférés: 2024. július 20.)
  2. ↑ https://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/fiumei-uti-temeto/nagy-ivan-edgar
  3. ↑ A Magyar életrajzi lexikon szerint: 1877. In: MÉL, Nagy Iván Edgár
  4. ↑ [1] (opac-nevter.pim.hu, hozzáférés: 2023-02-22)
  5. ↑ [2] (A Magyar Mezőgazdasági múzeum 90 éve, 1986, 33. o. Mezogazdasagikonyvtar.hu, hozzáférés: 2023-02-20 )
  6. ↑ Nagy Iván Edgár. Az OSZK katalógusa, hozzáférés: 2023-02-21)
  7. ↑ Nagy Iván (Edgár): Prága Moszkva kezében (axioart.com, hozzáférés: 2023-02-22)

Források