Ez a szócikk a régészről szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Árpád (egyértelműsítő lap).

Nagy Árpád (Grossengersdorf, 1945. március 11. – Eger, 1989. január 24.) régész.

Az általános és a középiskolai tanulmányait Egerben végezte. 1963-ban érettségizett a Gárdonyi Géza Gimnáziumban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult tovább régészet-történelem szakon. 1968-ban szerzett diplomát László Gyula professzor tanítványaként.

Államvizsgái előtt visszatért Egerbe és 1968-tól az egri Dobó István Vármúzeum régész-muzeológusa lett. 1971-ben doktorált. 1974-1976 között a székesfehérvári István Király Múzeumban dolgozott. Érdeklődése elsősorban a magyar honfoglalás és a korai Árpád-kor történetének régészeti kérdéseire irányult.

Tulajdonságai alapján a magyar régészet nagy reménysége volt, azonban élete hamar félresiklott.

• 1969 Az Eger–Szépasszony-völgyi X. századi temető. Az Egri Múzeum Évkönyve 6.
• 1969 Eger környéki és Tisza-vidéki besenyő települések a X.–XI. században. Az Egri Múzeum Évkönyve 7.
• 1972 Négy renaissance kori síremlék a középkori egri Szent János székesegyházból. Az Egri Múzeum Évkönyve 8-9.
• 1972 A székesfehérvári XI. századi szarkofág eredete és ikonográfiája. Művészettörténeti Értesítő XXI, 165-176.
• 1974 Origine et iconographie du sarkophage de Székesfehérvár. Alba Regia XIII (1972), 167–184.

Legtöbb írása a Dobó István Vármúzeum Évkönyvében, az Egri Vár Híradójában és az Alba Regiaban látott napvilágot.

• Dinnyés István 1990: Nagy Árpád 1945-1989. Archaeologiai Értesítő 117/ 2, 259.
• Szecskó Károly 1993: In memoriam Nagy Árpád. Hevesi napló 1993/2, 259-260.

• Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár