Mészöly Gábor
Mészöly Gábor (1940. május 22. – 2021. szeptember 23.) magyar író, dramaturg.
Életpályája
Pályáját rövid kitérőt követően (rakodómunkás, esztergályos) kulturális újságíróként kezdte, ezután a Mafilm Katonai Stúdió dramaturgja (1976–1978), majd a Honvéd Együttes dramaturgja és színész tagozatának vezetője (1978–2007), közben a megújult Esztergomi Várszínház alapító művészeti vezetője (1990–1994) és a Budavári Nyár művészeti igazgatója (2005–2006), majd ismét a Honvéd Együttes dramaturgja (2009–2012).
Színpadi szerzőként a hetvenes évek végén a Vidám Színpad kabaréiban mutatkozott be, ezután számos, különböző műfajú színpadi műve került bemutatásra. Írt filmforgatókönyveket, közreműködött jelentős televíziós munkákban-sorozatokban és több kulturális nagyrendezvény ötletgazdája volt. Felfedezője és elindítója volt Zemlényi Zoltánnak és Böszörményi Gyulának, utóbbival közösen írt Kucó című monodrámája az Edinburghi Fringe Fesztiválon (2006), mint a fesztivál történetének első magyar nyelvű előadása került színre.
Családja
Színházi családban született, dédapja Ditrói Mór, a Vígszínház alapító művészeti igazgatója. Nagyapja Milch Ármin komáromi fakereskedő. Szülei Mészöly Tibor (1908–1999) színész, dramaturg, színházigazgató és Ditrói Ilona (1909–1996) színésznő. Első felesége Mészöly (Pergely) Katalin opera-énekesnő volt, közös gyermekük Tamás; második felesége Simon Mari színésznő.
Színművei
- A szélhámoskirály, zenés vígjáték (Fővárosi Operett Színház /1985/, rendező Kerényi Miklós Gábor; Békéscsabai Jókai Színház /1987/, rendező Balogh Gábor)
- Hoppárézimi, színmű (Madách Kamaraszínház /1990/, rendező Huszti Péter; Székesfehérvári Vörösmarty Színház /2003/, rendező Kuna Károly)
- Áni Máni, mesejáték (Székesfehérvári Vörösmarty Színház /1993/, rendező Novák Ferenc; Nagyváradi Szigligeti Színház /2011/, rendező Tóth Tünde)
- Szerencsemalac, zenés vígjáték (Székesfehérvári Vörösmarty Színház /1995/, rendező Bodrogi Gyula)
- Az aranyember, dramatizálás, dalszövegek (Komáromi Jókai színház /1996/, rendező Bor József)
- Balassi, történelmi fikciós játék (Esztergomi Várszínház, Gyulai Várszínház /1997/, rendező Iglódi István)
- Kucó, monodráma (Komédium /1997/, Új Színház, Budapesti Kamaraszínház, rendező Radó Gyula)
- A lovagkirály, szertartásjáték (Honvéd Együttes /2001/, rendező Vándorfi László)
- Don Q, táncjáték – forgatókönyv (Nemzeti Táncszínház /2004/, Botafogo Táncegyüttes, rendező Dalotti Tibor)
- Karul, történelmi játék (Egri Gárdonyi Géza Színház /2005/ felolvasó színház, rendező Blaskó Balázs)
- Sakk, táncjáték – forgatókönyv (Thália Színház /2009/, Botafogo Táncegyüttes, rendező Dalotti Tibor)
- A Guru, zenés játék – script /Sándor Annával/ és dalszöveg (Spinoza Színház /2009/, rendező Fischer Gábor)
- Mester és Zuriel, táncjáték – forgatókönyv (Nemzeti Táncszínház /2011/, Botafogo Táncegyüttes, rendező Dalotti Tibor)
- Somnakaj, etno ballada – alapján készült az azonos című roma sorsjáték (Művészetek Palotája /2014/, Budapesti Tavaszi Fesztivál)
- Emlék és varázslat, dokumentumjáték (Holokauszt Emlékközpont /2014/, rendező Radó Gyula)
- A bőrönd és ők – Kabaré a pokolban (Spinoza Színház /2015/, rendező Radó Gyula)
Játékfilmek
- Szerelmes szívek, forgatókönyv (1991) , rendező Dobray György
- Bánk bán, operafilm, forgatókönyv (2002), rendező Káel Csaba
Televíziós munkák
Mintegy 300 tévés produkcióban sorozatszerkesztő, forgatókönyvíró
Könyvek
- Írószemmel/1978, antológia (Kossuth Könyvkiadó, 1979)
- Hoppárézimi! ZZ's diary. Játék két részben. Zemlényi Zoltán naplója alapján írta Mészöly Gábor; Madách Színház, Bp., 1990 (Madách Színház műhelye)
- A legendás Honvéd Együttes igaz története (Honvéd Együttes, 1999)
- Honvéd Együttes 70 – Művészet és történelem (Zrinyi Kiadó, 2019)
Díjai, elismerései
- Magyar Írószövetség és HM irodalmi pályázatának II. díja (1999)
- Egri Gárdonyi Géza Színház jubileumi drámapályázatának II. díja (2005)
- Jósika Miklós irodalmi díj (2006)
Származása
Mészöly Gábor családfája
Mészöly Gábor (Budapest, 1940. máj. 22.– 2021. szept. 23.) író, dramaturg
|
Apja: Mészöly Tibor Ignác[2] (1953-ig Milch) (Komárom, 1908. febr. 19.– Budapest, 1999. szept. 3.) színész, dramaturg, műfordító
|
Apai nagyapja: Milch Ármin[3] (Újszőny, 1873. jan. 26.– Budapest, 1922. dec. 2.)[4] fatermelő
|
Apai nagyapai dédapja: Milch Emánuel fakereskedő
|
Apai nagyapai dédanyja: Spitzer Franciska
|
Apai nagyanyja: Neuberger Jozefin (Jászberény, 1880. nov. 9.– Budapest, 1942. febr. 4.)[5]
|
Apai nagyanyai dédapja: Neuberger Adolf fanagykereskedő
|
Apai nagyanyai dédanyja: Schlesinger Janka
|
Anyja: Ditrói Ilona (1897-ig Himmelstein)[6] (Szeged, 1909. jún. 14.– Budapest, 1996. jún. 10.) színésznő
|
Anyai nagyapja: Ditrói Nándor (1876.– Budapest, 1941. júl. 31.)[7] felsőkereskedelmi iskolaigazgató
|
Anyai nagyapai dédapja: Ditrói Mór (1915-ig Himmelstein Móric) (Kolozsvár, 1851. okt. 5.– Budapest, 1945. febr. 16.) rendező, színigazgató, színész
|
Anyai nagyapai dédanyja: Eibenschütz Mari Szekszárd, 1856. aug. 8.– Budapest, 1938. aug. 10.) színésznő
|
Anyai nagyanyja: Bodor Ilona (Kolozsvár, 1884. jún. 5.– Budapest, 1966. aug. 3.)[8]
|
Anyai nagyanyai dédapja: Bodor Antal ügyvéd
|
Anyai nagyanyai dédanyja: szárazajtai Incze Ida (1853– Szeged, 1914. dec. 29.)
|
Jegyzetek
Források
|
|