Molnár István (1875–1939)[3][4] és Freund Margit lánya. Egy testvére volt, Péter (1919–1945). Hat éves koráig Triesztben élt, ahol apja bankigazgatóként dolgozott. Hazaköltözésük után édesapja céget alapított, mely déligyümölcs-kereskedelemmel foglalkozott. Az Országos Nőképző EgyesületVeres Pálné leánygimnáziumának tanulójaként 1934-ben érettségizett. 1938-ban végzett a Gyógypedagógiai Főiskolán.
Később világhírűvé vált pszichológus, Szondi Lipót Gyermek- és neveléslélektani intézetében dolgozott. Itt ismerkedett meg Mérei Ferenccel, aki később a Fővárosi Lélektani Intézet, valamint az Országos Neveléslélektani Intézet vezetője lett. 1939. június 27-én Budapesten kötöttek polgári házasságot. A vészkorszakot, illetve a holokausztot, a Nemzetközi Vöröskereszt egyik Védett Házában élte túl.
A Logopédusok Démoszthenész Egyesületének, valamint a Dadogókért Alapítvány kuratóriumának elnöke volt. Logopédiai kutatásait, eredményeit számos publikációja őrzi, kezelési módszereit szerte a világon, de főleg német nyelvterületen alkalmazzák.
Lányai: Mérei Eszter (1940), Mérei Anna (1943) rendező, forgatókönyvíró és Mérei Zsuzsanna (1956) pszichológus.
Művei
Roboz Pál – Mérei Vera – Mikó Eszter (1953): Szülési sérülések idegrendszeri következményei. Gyermekgyógyászat, 3, 1–14.
Mérei Ferencné (1962): Gyakorlati szempontok a kora gyermekkori hallásneveléshez. Gyógypedagógia, 1, 18–22.
Mérei, Vera (1964): Leitung des Alltagslebens der Stotterns. In De Therapia Vocis et Loquelae, Vol. I, Wien, 477–478.
Mérei Ferencné (1965): Az értelmi fogyatékosok beszédhibái. In A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve I. 185–197.
Mérei Ferencné (1965): Tanítsuk-e a gyermeket beszélni (A beszédhibák megelőzéséről). Szülők Könyvtára, Budapest, Kossuth Kiadó.
Mérei Ferencné (1967): Beszédhibák az óvodai és iskolai otthonokban. In Hermann Alice Értelmi elmaradás – értelmi fejlődés az óvodás otthonokban. Budapest, Tankönyvkiadó, 166–176.
Mérei Ferencné (1967): A környezet szerepe a beszédfejlődésben, különös tekintettel az állami gondozott gyermekekre. In A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve II., 343–350.
Mérei Ferencné (1969): Az agrammatizmus. In Tanulmányok a logopédia köréből 1894–1969. A Beszédjavító Intézet 75 éves évfordulójának emlékére, 19–20.
V. Kovács Emőke – Mérei Ferencné (1969, szerk.) Tanulmányok a logopédia köréből. Főiskolai jegyzet, Budapest, Tankönyvkiadó.
Mérei Ferencné (1969): Az értelmi fogyatékosok beszédhibái. In V. Kovács Emőke – Mérei Ferencné (szerk.) Tanulmányok a logopédia köréből. Főiskolai jegyzet, Budapest, Tankönyvkiadó, 194–209.
Mérei Ferencné (1970): Muzikalitás és beszédhiba. Gyógypedagógia, 1, 26–29.
Mérei Ferencné (1970): Beszédhibák megelőzése – javítása az óvodában. Útmutató óvónők számára. Budapest, Országos Pedagógiai Intézet.
Mérei Ferencné (1970): Beszédfejlődés. In Kovács Emőke (szerk.) Logopédia I. Főiskolai jegyzet, Budapest, Tankönyvkiadó, 14–33.
Mérei Ferencné (1970): A megkésett beszédfejlődés. In Kovács Emőke (szerk.) Logopédia I. Főiskolai jegyzet, Budapest, Tankönyvkiadó, 34–60.
Mérei Ferencné (1970): Logopédusképzés külföldön és hazánkban. In Subosits István – V. Kovács Emőke A beszéd és zavarai. Budapest, Tankönyvkiadó, 66–69.
Mérei Vera (1972): A gyermekkori afáziáról. In A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve V. 509–519.
Mérei, Vera (1972): Postaphasische Sprachlabilität. In Papers in Interdisciplinary Speech Research. Budapest, Akadémiai Kiadó, 177–178.
Mérei Ferencné (1972): Debilis óvodások beszédzavarának komplex háttere. MAGYE-kiadvány 3., Budapest, 225–227.
Mérei, Vera – V. Kovács Emőke (1973): A logopédiai korrekció mint az értelmi fogyatékosok rehabilitációjának egyik eszköze. In A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve V. 55–60.
Mérei, Vera (1975): A csoportdinamikai módszer mint közvetett pedagógiai hatás a logopédiában. Gyógypedagógiai Szemle, 4, 278–298.
Illyés Sándor – Mérei Vera (1975): Elfogadás és elutasítás az épek fogyatékosokhoz fűződő társas kapcsolatában. In A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve IX. 225–235.
Mérei Ferencné (1978): Schulung und Beratung von Eltern und Kindergarterinnen in der Betreuung Sprachgestörter vordchulpflichtiger Kinder. Der Sprachheilpädagoge, 1, 23–32.
Mérei Ferencné (1978): Das psychologische Stottern eine „Gefahrzone” in der Sprachentwicklung. Der Sprachheilpädagoge, 4.
Mérei Vera – Vinczéné Bíró Etelka (1979): Dadogás I. (Etiológia és tünettan). Főiskolai jegyzet, Budapest, Tankönyvkiadó.
Mérei Ferencné (1979): Die Behandlung von Vorurteilen für das Verhalten von Eltern zu ihren sprachbehinderten Kindern. In Psychosoziale Aspekte bei Gesellschaft für Sprachheilpadagogik. Hamburg, Verlag Wartens und Söhne, 189–191.
Mérei, Vera (1980): Zur Arbeit mit Eltern im Rahmen der Frühbehandlung stotternder Kinder. Sprachheilarbeit, 3, 104–110.
Mérei Vera – Vassné Kovács Emőke (1980): A kommunikációs zavarok gyakoriságáról és megoszlásáról. In A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve IX. 55–60.
Mérei, Vera (1982): Sprachbehinderungen bei Kindern im Heim und in der Familie – eine vergleichende Untersuchung. In Aschenbrenner, H., (Hg.) Sprachbehinderungen und Heimerziehung. Wien, München, Jugend und Volk, 55–72.
Mérei Vera – Radványiné Hay Ottilia (1983): Funkcia rodisov v rammom vyvoji postihnuteho dietata. Otázky defektologie, 187–189.
Mérei Vera – Vinczéné Bíró Etelka (1986): Dadogás II. (Terápia). Főiskolai jegyzet, Budapest, Tankönyvkiadó.
Fordításai
Szondi Lipót: Káin a törvényszegő, Mózes a törvényalkotó
