Mátyus István
Született	1725[1] Kibéd
Elhunyt	1802. szeptember 6. (76-77 évesen)[2] Marosvásárhely
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvos
Sablon • Wikidata • Segítség

Kibédi Mátyus István, névváltozat: Máthyus (Kibéd, 1725. – Marosvásárhely, 1802. szeptember 6.) orvos, kémikus, balneológus, szakíró.

Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen végezte el a református kollégiumban. 1754-ben külföldi tanulmányútra indult. az Utrechti Egyetemen diplomázott orvosként. Göttingenben, Marburgban és Bécsben volt orvosi gyakorlaton. 1757-ben hazatért; Marosvásárhelyen telepedett le és Küküllő megye és Marossszék tisztifőorvosa volt 1800-ig. 1765. április 18-án Mária Terézia az erdélyi nemesek közé emelte.

1800. május 24-én írt végrendeletében 912 műből (1326 kötet) álló könyvtárát és nyomdáját a marosvásárhelyi református kollégiumnak hagyta. Házát, mely a tanácstól 4968 mforintra és 90 pénzre becsültetett, becsárban szintén a kollégiumra hagyta.

• Dissertatio medica theoretico-practica de melnacholia universali et hypochondriaca. Praeside Jo. Oesterdyk Schacht. d. 18. Maii. Trajecti ad Rh., 1756.
• Positiones medicae inaug. num. LX de irritabilitate et aliis quibusdam mediciane capitibus ... ad d. 11. Junii. Uo. 1756.
• Diaetetica, az az: a jó egészség megtartásának módját fundamentomosan eléadó könyv. Kolozsvár, 1762–66. Két kötet.
• A radnai ásványvizekről (1773)
• Ó és új diaetetica az az: az életnek és egészségnek fenntartására és gyámolgatására, istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek a szerint való elészámlálása, a mint azokra reá kaptak, és eleitől fogva mind ez ideig magok károkra vagy hasznokra velek éltek az emberek, melyben hat darabokra intézve a maga elébbi diaeteticájának első darabját bővebben kimagyarázta; és sok ide tartozó régi szokásokkal s jeles történetekkel meg-világosította, s egyszersmind a természetnek szentséges helyeire is maga feleinek sok helyben a jeget megtörte; ugy hogy, ennyi részben e munka természet historiája gyanánt is szolgálhasson. Pozsony, 1787–93. Szerző rézmetszetű arczképével. Hat kötet.

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Tudósnaptár
• E-népújság
• https://web.archive.org/web/20190608082256/http://www.orvostortenelem.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/5.1.4/285eve_szul_matyus.pdf
• Erdélyi kis gyógyítástörténet
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Spielmann József–Horváth Miklós: Környezet-és munkaegészségtani kérdések Mátyus István munkáiban (Országos Orvostörténeti Könyvtári Közlöny, Budapest, 1958)
• László Ferenc: Az élelmiszerhigiénia első magyar művelői Mátyus István és Zsoldos János (Magyar Állatorvosi Lapok, 1964. 9. sz.)
• Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Hagyományok, hungarikumok az erdélyi borkultúrában. Budapest, Mezőgazda, 2002.
• Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Dr. Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Budapest, Medicina, 1990.
• Péter Mihály: Az erdélyi fogorvoslás történetéből. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2006.
• Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3