A munkavédelem célja, hogy a szervezetten munkát végzők egészségét megőrizze, munkavégző képességüket megóvja, munkakörülményeiket ennek megfelelően javítsa. A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelmények komplex rendszere és ezek végrehajtása.
A munkavédelem során a tárgyi és személyi feltételeket úgy kell megteremteni, hogy megelőzhetőek, elkerülhetőek legyenek a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések. Összhangban kell lenniük a személyi és tárgyi feltételeknek.
A munkavédelem története
Az embert a tudatos és célirányos munkavégzés is kiemelte az állatvilágból. Már a középkorban megfigyelték, hogy egyes munkavégzésekkel együtt járhatnak bizonyos betegségek. Az iparosodás korában már felismerték, hogy a gyárakban biztonságosabb gépek fejlesztésével, üzemeltetésével sokat lehet tenni a munkavédelem megvalósulásáért. Angliában 1802-ben már törvényt hoztak a munkavédelem részeként gyermek- és női munkára vonatkozóan.
Magyarországon az ipar fejlődésének korai szakaszában felismerték a munkavégzési eszközökben, munkakörnyezetben rejlő veszélyeket és ezek hatása, elkerülése érdekében számos erőfeszítés történt. Műszaki iskolákban, orvostudományi karokon a különböző foglalkozási ártalmakról, a védekezési lehetőségekről oktattak is. (például a por kártékony hatásairól, metán, arzén, egyéb vegyi anyagok szervezetet károsító tulajdonságairól)
ik felismerték a termelési eszközökben, munkakörnyezetben rejlő veszélyeket és a veszélyek hatása ellen intézkedéseket sürgettek. Nekik tulajdonítható, hogy már a XIX. század első felében az orvostudományi karon és néhány felsőszintű műszaki iskolában tanították az egyes foglalkozások ártalmait és a kor technikai fejlettségének megfelelő védelmi lehetőségeket. Ilyen volt a levegő porszennyeződése, a metán az arzén, a kén és más vegyianyagok káros hatása.
Amikor az ipari fejlődés felgyorsult, és sorra mutatkoztak meg a munkavédelmi szabályozásokat igénylő problémák, az 1872-es ipartörvényben már rögzítettek számos munkavédelmi előírást. Ezzel próbálták elkerülni a dolgozók folyamatos, pihenő nélküli munkavégzésből adódó kimerülését, megbetegedését és számos munkabaleset bekövetkezését.
Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelet 1984-ben jött létre, később neve Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségre módosult. A munkaegészségügy feladatait, irányítását az ÁNTSZ látta el. 2007-ben az ÁNTSZ-től az OMMF-hez kerültek a feladatok, ekkor jött létre az egységes munkavédelmi hatóság.
A munkavédelem kiterjedése
A munkavédelem kiterjedése kapcsán fontos tudni, hogy három pilléren, az állam, a munkavállaló és a munkáltató feladatain és felelősségén nyugszik. Az állam meghatározza a munkavédelem követelményeit, az irányítási és ellenőrzési intézményeket, a munkáltató kötelessége a követelményeknek megfelelni. A munkavállalónak is van felelőssége, hiszen vigyáznia kell a biztonságos munkavégzés követelményeinek megtartására, saját és mások testi épségének megóvására.
A védelem kiterjesztésének elve szerint a munkavédelmi szabályok megalkotásánál arra kell törekedni, hogy azok végrehajtása megfelelő védelmet biztosítson! A munkavédelmi törvény egyébként a védelmet a munkavállalói körön kívülre is kiterjeszti mindenkire, aki potenciálisan veszélyben lehet a munkavégzés által.
Munkavédelmi tábla
A munkavédelem feltételei
A munkavédelem feltételeinek rendszerében vannak:
általános követelmények (pl.: egyéni védőfelszerelés forgalomba hozatala esetében EU-s megfelelőségi nyilatkozat, gyártó üzemnek a Munkavédelmi Törvény rendelkezései szerinti tervezése, kivitelezése)
munkavédelmi üzembe helyezés – itt fontos feltétel, hogy például egy üzemet üzembe helyezés előtt munkavédelmi szempontból felül kell vizsgálni!
a munkafolyamatra, a munka technológiára vonatkozó feltételek
munkavégzés tárgyi feltételei (pl.: egyéni védőeszközök, riasztóberendezések)
munkavégzés személyi feltételei (pl.: a munkavállaló megfelelő élettani adottságokkal rendelkezzen, a munkavégzés ne befolyásolhassa negatívan a munkavállaló reprodukciós képességét, stb.)
Munkáltató
A munkáltató kötelességei a munkavédelem területén:
veszélyek elkerülése
a nem elkerülhető veszélyek értékelése
a veszélyek kiiktatása ( a keletkezési helyükön)
figyelembe venni az emberi tényezőket, fejlődést, veszélyes tényezőket
megelőző stratégiát alkotni
ellátni a munkabiztonsági és munkaegészségügyi feladatokat
tájékoztatni, utasítani, ellenőrizni
munkavédelmi eszközöket biztosítani
veszélyt elhárítani
eljárni munkabaleset, munkahelyi ártalom miatti betegség kapcsán
megfelelő munkaeszközökről gondoskodni
Munkavállaló
A munkavállaló szempontjából kötelező, betartandó elvek:
Munkavédelmi tábla
megfelelő munkaruházat viselése
fegyelmet, rendet és tisztaságot tartani a munkaterületen
azonnal jelenteni a veszélyes helyzeteket, baleseteket, egészségügyi problémákat
pontosan elsajátítani a munkavégzéshez szükséges ismereteket
részt kell vennie az előírt orvosi vizsgálatokon
Ideiglenes munkavállaló
Állandó dolgozónál nem okoz nehézséget, hogy a munkáltató meggyőződhessen, hogy a munkavállaló alkalmas egészségügyi szempontból a feladat elvégzésére és a munkavégzés nem veszélyezteti a testi épségét. Alkalmi vagy ideiglenes munkavállaló viszont csak pár napot dolgozik általában a cégnél, sokba kerülhet a munkaköri alkalmassági vizsgálat, de ettől függetlenül a munkáltatónak biztosan tudnia kell, hogy az alkalmi munkavállaló az adott munkát biztonságban el tudja végezni.
A munkavédelem betartatása – jogi lehetőségek
A Munkavédelmi törvény, a Szabálysértési törvény, a Munka törvénykönyve, a Büntető törvénykönyv is tartalmaz lehetséges szankciókat a munkavédelem betartatása érdekében.
Ezek lehetnek bírságok, akár enyhébb szabálysértési vagy komolyabb esetben munkavédelmi bírság is. Főként, ha a munkáltató a munkavédelmi előírásokat nem tartja be.
A munkavédelmi szabályok megszegőivel szemben a lehetséges legsúlyosabb joghátrányt a büntetőjogi felelősségre vonás jelenti.
A munkáltatók gyakran vesznek igénybe munkavédelemre szakosodott vállalkozásszolgáltatásait az oktatást, kockázatértékelést illetően, de akár elsősegély tanfolyam vagy munkavédelmi képviselő képzés kapcsán is.
Jelentős munkavédelmi jogszabályok
Magyarország Alaptörvénye
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról
354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
2011. évi CVIII.. törvény a közbeszerzésekről
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről
32/2009. (XII. 23.) SZMM rendelet a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól
1/2012. (I. 26.) NGM rendelet a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
Magyarország az EU-s munkavédelmi szabályokat átültette a magyar jogrendbe. Az Európai Unió IV. munkavédelmi akcióprogramja keretében (SAFE) a korábban meghatározott elveket, szabályokat megvalósítja, a háttérintézményeket fejleszti, a jogalkotást folytatja. Nemrég jelent meg a rezgés okozta ártalmak megelőzéséről szóló irányelv is. Az Európai Bizottság folyamatosan ellenőrzi, hogy a jogharmonizáció keretében a tagországok az elvárt módon beépítik és alkalmazzák a munkavédelem európai előírásait.
