A Mozaik az egyik legnépszerűbb képregényújság, amelyet először 1955-ben adtak ki az NDK-ban. Jelenleg a Mozaik a legrégebben megszakítatlanul futó német képregény. A képregényt a kezdetekben Hannes Hegen (eredetileg Johannes Hegenbarth; * 1925, † 2014) rajzolta és írta, az idők során munkáját egyre népesebb csapat támogatta. A képregény eleinte háromhavonta, majd havonta jelent meg. Főhőse a három manó Dig, Dag és Digedag (közös nevük: Digedagék), akik jellemükben nem sokban különböznek egymástól. A három manó a történelemben számos kalandot él meg: az egyes, általában egy-kétéves szériák egy-egy történelmi korhoz kötődtek: a manók így jártak az ókori Rómában, a világűrben, a nagy feltalálók korában, a középkori Velencében, a XIX. század végi Amerikában vagy a XIX. század eleji Török Birodalomban. 1975-ben a kiadó (Verlag Junge Welt) és Hannes Hegen összeveszett, ennek a következménye az lett, hogy a Mozaik bár folytatódott, de új szereplőkkel: Abrax, Brabax és Califax (közösen: Abrafaxok) elődeikkel ellentétben jól megkülönböztethetők egymástól: Abrax a bátor, néha vakmerő, Brabax a tudományok elkötelezettje, Califax a jószívű haspók. Az új főszereplőket Hegen munkatársa, Lona Rietschel tervezte meg, a lapot Hegen egykori munkatársai vitték tovább. A manók változatlanul történelmi korokon keresztül kalandoznak: jártak így többek között a Rákóczi-szabadságharc idején Magyarországon, de az ókori Egyiptomtól a világgazdasági válsággal érintett Amerikáig a legkülönbözőbb korokban és helyszíneken. Az egyes szériákban általában akad egy-egy szövetséges kísérő, és egy-egy ellenség, utóbbiak közül kiemelkedik a Mozaik talán legsikerültebb alakja, Csetepaté márki. A német egyesítés után a Verlag Junge Welt megszűnt, ezért 1992-től a Steinchen für Steinchen Verlag vette át a lapot. A lapot addig készítő törzsgárda kiöregedett és nyugdíjba mentek, az új munkatársak mind megjelenésében, mind történetszövésében jelentősen megújították az eredeti lapot, azonban a régi idők népszerűségét már nem tudták megtartani. A Mozaik a mai napig létezik, különösen az egykori keletnémet területeken hatalmas rajongótábora van. Külföldön viszont – Magyarország, Görögország és Spanyolország kivételével – eddig hosszabb távon nem tudott gyökeret ereszteni.

A Hannes Hegen által megteremtett Mozaik alapkoncepciója az volt, hogy a három főszereplő különböző történelmi korokban (köztük a jövőben is) különböző helyeken keveredik kalandokba és a végén mindig az emberi jóság, segítőkészség és furfang segítségével legyőzi a gonoszokat. Az 1976-os váltás után is ezen alapelvek alapján készült el az új koncepció, de a szerzői jogok miatt a főszereplők megjelenése és neve is megváltozott. Az Abrafaxok megjelenése gyermeki, alacsonyabbak a felnőttszereplőknél, nincs bajuszuk, szakálluk, azonban nem gyermekek, hanem kortalanok. Az új koncepció alapján minden egyes történet egy a kultúrtörténetből ismert nevettető figura köré épül, akik mellé segítőként csatlakoznak az Abrafaxok. Ezt a koncepciót 1984-ig követték, utána a készítők fantáziája vezette a történeteket.

• Abrax: szőke, piros nadrágot és hosszú szárú csizmát visel. A katonai tudományok megszállottja, bátor és harcias.
• Brabax: vörös hajú, zöld nadrágot visel, cipővel. A tudományok kedvelője, furfangos gépeket szerkeszt és mindig megtalálja a racionális magyarázatot, megoldást.
• Califax: fekete hajú, kövérkés, kék nadrágot visel, cipővel. Mindig az evésen jár az esze, viszont nagyon jószívű és segítőkész, azonban furfangban elmarad két társától. Mindig hord magával rozmaringkivonatot, amit minden bajra gyógyírként használ.

Az Abrafaxok segítői:

• Harlekin: a Commedia dell’arte figurája, az Abrafaxok első barátja. Magas, vékony, szőke hajú figura, foltozott ruhában. Dalmáciában találkoznak és Velencében válnak el útjaik.
• Paprika Jancsi: középkori eredetű német komédiás figura, eredeti neve Hanswurst. Testes, joviális megjelenésű figura, megtestesíti a német kedélyességet. Ruházata jellegzetesen alpesi, osztrák, vagy bajor. Az Abrafaxok Ausztriában találkoznak vele és Magyarországra is együtt tartanak, ahol belekeverednek a Rákóczi szabadságharcba.
• Ludas Matyi: a magyar eredetű figura a Rákóczi szabadságharccal kapcsolatban, II. Rákóczi Ferenc egyik furfangos segítőjeként jelenik meg. Ruházata (amikor éppen nem álruhát visel) magyar, sőt, időnként cigány jellegű. Az 1980/1 sorszámú füzetben a klasszikus Ludas Matyi történet kerül feldolgozásra.
• Vermotte márki: francia főúr, XIV. Lajos francia király titkos követe II. Rákóczi Ferenchez. Magyarországot elhagyva az Abrafaxok Bajorországon keresztül Franciaországba utaznak vele.
• Don Quijote és Sancho Panza: Cervantes alakjai a spanyolországi és észak-afrikai kalandban segítik a főhősöket.
• Dzsuha: a középkori arab történetek kópé alakja. Testes, turbánt viselő figura, fülbevalókkal. Az észak-afrikai kalandban szegődik az Abrafaxok társának.
• Naszreddin Hodzsa: keleti eredetű középkori mesehős, aki furfangos okosságáról híres. Az Abrafaxok csak rövid ideig találkoznak vele Mezopotámia területén.
• Alex: teljes nevén Alexandrosz Papatentosz, Nagy Sándor egyik katonájának leszármazottja. Szakállas, fehér-kék tunikát visel, illetve ókori görög sisakja van. Naszreddin Hodzsánál találkoznak vele az Abrafaxok és követik az amazonok birodalmába, ahol Alex elnyeri az amazon királynő kezét és király lesz. Bohókás találmányai általában rosszul sülnek el. Egy év kihagyás után 1987-ben újra találkozik az Abrafaxokkal és segíti őket az aranyoszlop megtalálásában, majd a Maláj-szoros kalózainak legyőzésében.
• Csifi-csufi: jávai mitológiai alak (eredeti neve: Semar), a wayang árnyékszínház bölcs bohócfigurája. Ő az utolsó nevettető figura a Mozaik alapkoncepciójából, az Orang Laut népe sorozat után a szerzők szakítottak az eredeti tervvel. Csifi-csufi a kalózok szigetén élő túsz, a jávai király udvari bohóca. Bár nem jó a kapcsolata a kalózokkal, a szigeten szabadon mozoghat, ezért egy fa tetején épített házba költözik, távol a kalózok falujától. Megismerkedésüktől segíti a főhősöket az eltűnt királylány, Csandra megtalálásában.
• Onoe: egy japán szamuráj, Josicune hű fegyverhordozója, az Abrafaxok segítik abban, hogy a halott szamuráj utolsó kívánságát teljesíthesse és fiát szamurájjá nevelje.
• Jamató: a halott szamuráj fia, az Abrafaxok segítik a Japán elleni mongol támadás visszaverésében.
• Li: fiatal kertész, aki szerelmes Lu-ba, azonban annak apja csak olyan férfihoz hajlandó feleségül adni, aki akadémiai vizsgát tesz. Li leteszi és Jingdecsenbe megy, hogy kitanulja a porcelánfestés művészetét, ezzel is imponálva a porcelángyűjtő apának. A mongol helytartó, Macsó is Lu kezére pályázik, ezért minden eszközzel igyekszik megakadályozni Li sikerét, akit az Abrafaxok is segítenek.
• Floribert: Wackerstein grófjának fia, akit anyja kolostorba akar küldeni, amíg apja Itáliában harcol Barbarossa Frigyes seregében. Hetzel gróf elragadja tőlük Wackerstein várát, ezért Flóri és Abrax lovagnak állnak és Itáliába mennek, hogy megtalálják az eltűnt apát és a titkos tudást rejtő hétpecsétes könyvet.
• Sibylla: a delphoi jósda egyik jósnője, aki a főpappal, Skrotonosszal kerül konfliktusba, ezután az Abrafaxokkal előbb Olümpiába, majd Krétán keresztül Egyiptomba utazik. Egy időugrás után Tutankhamon fáraó idejében találják magukat és belekeverednek az Aton és Ámon hívek konfliktusába.
• Wido: fiatal német kereskedő, aki Eldorádót keresi. Az Abrafaxokkal Spanyolországban találkozik, ezután együtt utaznak át Dél-Amerikába és találják meg a titokzatos aranyvárost a dzsungelben Csetepaté márki fondorlatai ellenére. Francis Drake fogságába kerülve Angliába hajóznak, ahol Londonban rátalál a szerelemre is, azonban váratlanul megszakad a története.
• Loftus professzor: a londoni British Museum közel-keletre specializálódott régésze. Egy munkatársa (akiről a történet végén derül ki, hogy egyben a felesége is) táviratban értesíti egy titokzatos kincs megtalálásáról Ninive mellett. Loftus az Orient expresszel utazik a helyszínre, közben megismerkedik az Abrafaxokkal, akik segítenek neki túljárni a török kém, Ömer Yeralti eszén.

Magyarországon 1971-től jelent meg az újság, az NDK-ban épp akkor futó vadnyugati történet került kiadásra, eléggé meglepő módon nem az elejétől, hanem a történet 27. számától (a Mozaik 178. számától). Mivel 1971-1972-ben csak öt szám jelent meg és csak 1973-tól volt havi megjelenés, a magyar kiadás egy év késéssel hozta ki a füzeteket. (1987-ben a Móra Ferenc Könyvkiadó megpróbálta pótolni a történet hiányzó elejét, ezért Digedagék Amerikában címmel kiadott egy 6 számot tartalmazó gyűjteményes kötetet, azonban ezt nem követte több.) A Hegennel való szakítás után 1976-tól az Abrafax számok az NDK-beli megjelenéshez képest egy hónap késéssel jutottak el Magyarországra. A magyar verzió kiadója is a Verlag Junge Welt volt, a nyomdai munkálatok is Lipcsében folytak, csak a kész lapok kerültek Magyarországra, ahol a Magyar Posta terjesztette. A fordító Dani Tivadar volt. 1990 júliusában jelent meg az utolsó szám, a német újraegyesítés előtti NDK-s gazdasági zűrzavar miatt a magyar kiadás mindenféle értesítés nélkül megszűnt, félbehagyva az akkor aktuális történetet.

A magyar Mozaik története 2001-ben folytatódott, amikor a Németországban 1994-től megjelent görög sorozatot kezdték kiadni, így az 1990-1993 között megjelent 43 szám kimaradt a magyar kiadásból. A magyar tulajdonosi körrel rendelkező Abrafaxe Kiadó gondozásában jelent meg az újság, amely régi népszerűségét nem tudta visszaszerezni, ezért a kiadás joga rövidesen átkerült az N-Press Kiadóhoz, majd a Ratius kiadóhoz. 2008-tól akadozni kezdett a kiadás, majd a kiadó 2009 októberében bejelentette, hogy a lap utcai terjesztése megszűnik, kizárólag előfizetők részére kerül kiadásra. Ez a változás sem hozta meg a javulást, 2010-ben csak hét szám készült el. A Ratius Kiadó Kft. 2010 novemberében felszámolás alá került. 2011 első felében egyetlen kiadvány sem jelent meg, 2011 júliusában a kiadást az azonos tulajdonosi körbe tartozó Időkapu Kiadó Kft. vette át, ennek gondozásában jelent meg az Abrafax könyvek és a Digedag könyvek egy-egy kötete. A Steinchen für Steinchen Verlaggal a kapcsolat megszakadt, ezért jelenleg csak az eltérő jogtulajdonosi hátterű (Hannes Hegen és Tessloff Verlag) Digedag könyvek sorozatának folytatására látszik esély: 2012-ben lezárult Irgum-Burgum lovag története és elkészült a Digedagék Amerikában sorozat első két kötete.

2008 augusztusától az Amerika-sorozat jelent meg havonta. Az Abrafaxok az 1929-es év New Yorkjában éltek át újabb kalandokat. A lap kiadása 2010 decemberében a 102-es sorszámú füzettel megszakadt.

ISSN: 1587-5407 24 cm

A magyar és a német sorszámozás eltérései:

• Mozaik - Magyar sorszám: 1976/2-1990/7 = 174 füzet (Valódi sorszám: 1-174)
• Mozaik - Magyar sorszám: 1990/8-1992/2 (Megjelenés: 2005-2007, gyűjtői sorozat) = 18 füzet (Valódi sorszám: 175-192)
• Mozaik - Magyar sorszám: 1992/3-1994/2 (Megjelenés: 2008-2010, gyűjtői sorozat) = 25 füzet (Eredeti német számozás szerint: 193-217)
• Mozaik - Magyar sorszám: 1-102 (Megjelenés: 2001-2010) = 101 füzet /1 duplaszám/ (Eredeti német számozás szerint: 218-319)

A Mozaik újságok gyűjteményes sorozata, a kezdetektől kiadott Abrafax számokkal; 0-19 (2006-2011)

A Digedag sorozat gyűjteményes kiadása, nem szigorú időrendben; 1- (2005-)

• Digedagék Amerikában (1987)
• Detektív Palánták (2001)
• Na még egyszer, Robin! (Az Abrafaxox és Robin Hood) (2002)
• Kongó (2003)
• Vitorlát fel, Robin (2006)
• Mozaik Nagykönyv - 2006

A Wikimédia Commons tartalmaz Mozaik képregényújság témájú médiaállományokat.

• Magyar Mozaik hivatalos honlap
• Magyar Mozaik
• Official Abrafaxe Homepage (in German)
• Official Digedags Homepage (in German)
• Mosaik Online Fanzine
• Mosapedia
• A magyar Mozaik füzetek a db.kepregeny.net oldalon
• Mozaik albumok a db.kepregeny.net oldalon^{[halott link]}
• Gyűjtői Mozaik füzetek a db.kepregeny.net oldalon^{[halott link]}
• Abrafaxe könyvek a db.kepregeny.net oldalon^{[halott link]}