A Morrie-tétel egy trigonometrikus azonosság, amely kimondja, hogy
Ez egy speciális esete a következő általánosabb azonosságnak:
méghozzá és választással.
A név Richard Feynmantól származik, aki ezen a néven hivatkozott az azonosságra, ugyanis gyermekkorában hallott róla először egy Morrie Jacobs nevű fiútól.[1]
Egy hasonló azonosság létezik a szinusz szögfüggvényre is:
Továbbá, a második azonosságot elosztva az elsővel azt kapjuk, hogy
Bizonyítás
Írjuk fel a kétszeres szög szinuszára vonatkozó azonosságot:
Ebből fejezzük ki -t:
Innen következik, hogy:
Ezen kifejezéseket összeszorozva a következőt kapjuk:
Ez egy teleszkopikus szorzat, egyszerűsítés után azt kapjuk, hogy
amely megegyezik a Morrie-tétel általánosításával.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Morrie's law című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Jegyzetek
- ↑ W. A. Beyer, J. D. Louck, and D. Zeilberger, A Generalization of a Curiosity that Feynman Remembered All His Life, Math. Mag. 69, 43–44, 1996.