A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1933-ban szerzett gyógyszerészi, 1936-ban tanári, 1949-ben pedig természettudományi doktori diplomát.
A budapesti Gyógynövénykísérleti Állomás asszisztense, 1952-től az Állatorvostudományi Egyetem növénytani tanszékének vezetője, docens. Budapesten hunyt el 69 évesen, 1979. október 25-én.
Munkássága
Kutatási területe a gyógynövénytermesztés, gyógy- és mérgező növények szövettana és kémiai hatóanyagainak vizsgálata volt, de vizsgálta az állatokra veszélyes növényfajtákat is.
Tagja volt a Magyar Gyógyszerészeti Társaságnak, a Magyar Biológiai Társaságnak, a Gyógynövénykutató Intézet tudományos tanácsának is.
Főbb munkái
Anatómiai vizsgálatok rendszertani szempontból néhány keresztes virágú növényen (Budapest, 1938)
Drogszövettani vizsgálatok (Budapest, 1943)
Növénytani jegyzet állatorvostan-hallgatók számára (Budapest, 1950-1974)
Baromfira érzékeny örökzöld növények leveleinek azonosítása szövettani alapon (Budapest, 1963)
