Moór Károly és Siftár Teréz fia. 1910-től magyar–német szakos a Budapesti Tudományegyetemen, ahol 1914-ben doktorált. 1923-ban írt dolgozatával elnyerte a berlini Collegium Hungaricum ösztöndíját. 1925-től a Berlini Egyetem magyar lektora volt. Ekkor kezdett szlavisztikával foglalkozni. 1929-ben hazatért és a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskola német tanszékének tanára lett egészen 1944-ig.
Irodalomtörténésznek indult, majd névtudománnyal, ős- és néptörténettel, illetve a településtörténet kapcsolódó kérdéseivel foglalkozott, továbbá a történelmi néprajz és művelődéstörténet művelője volt. A magyar, illetve más ős- és néptörténet terén nyelvészeti jellegű hozzájárulása különösen jelentős. Ennek kapcsán sokak megbecsülő tisztelete ellenére időről időre tudományon kívüli eszközökkel történt támadások is érték.
1927 Ungarische Flussnamen. Ungarische Jahrbücher VI.
1927 Eine Vorrichtung der ungarischen Sperrfischerei. Ungarische Jahrbücher VII.
1929 Zur Siedlungsgeschichte der deutsch–ungarischen Sprachgrenze. Ungarische Jahrbücher.
1930 Bolgártörökök és szlávok és a Melich-féle helynévkutatás. Szeged.
1930 Die slawischen Ortsnamen der Theissebene. Zeitschrift für Ortsnamenforschung.
1933 A magyar nép eredete. Szeged.
1933 Az állattartással kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton. Ethnographia.
1935 (Horger Antallal és Mészöly Gedeonnal) Megjegyzések a Magyar Etymológiai Szótár XI. füzetéhez. Szegedi Füzetek.
1936 Westungarn im Mittelalter im Spiegel der Ortsnamen. Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Francisco-Josephinae - Sectio phil. 10. Szeged.
1937 Die Anfänge der höfischen Kultur in Ungarn. Ungarische Jahrbücher.
1937 Hiung-nuk és húnok. Szeged.
1939 A magyar nyelv régi török és mongol jövevényszavai nyelvtörténeti és őstörténeti szempontból. Szeged.
1943 A magyar őstörténet fő problémái. Szeged.
1944 A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete. Szeged.
1945 Egy „Alföldi Községi Lexikon” tervezete. Alföldi Tudományos Intézet 1941-1945-i Évkönyv.
1951 Studien zur Früh- und Urgeschichte des ungarishen Volkes. Acta Ethnografica.
1953 A magyar népnév eredetének kérdéséhez. Nyelvtudományi Közlemények 52.
1955 Slavo-Germanica. Nyelv és irodalom. Szeged.
1956 Die Ausbildung des ungarischen Volkes im Lichte der Laut- und Wortgeschichte. Budapest.
1959 Die Benennungen der Ungarn in den Quellen des IX. und X. Jahrhunderts. Ural-altaische Jahrbücher.
1963 A nyelvtudomány, mint az ős- és néptörténet forrástudománya. Budapest.
1963 Slawischer Einfluss auf das Fischerei- und Jagdwesen der Ungarn im Mittelalter im Lichte des sprachlichen Materials. Acta Ethn. XII, 1—56.
1963 Zur Herkunft der Hunnen mit besonderer Berücksichtigung ihres Namenmaterials. Beiträge zur Namenforschung.
1965 Noch einmal zum Hunnenproblem. Beiträge zur Namenforschung.
1967 A földműves életforma kialakulás népünknél a szláv jövevényszavak tükrében, Magyar Nyelv 1967. 2.
1967 Az éjszakai nyugalom kultúrájának alakulása népünknél. Nyelvtudományi Közlemények 59. 1.
1969 Pénz szavunk származása nyelvi, archeológiai és településtörténeti adatok tükrében. Nyelvtudományi Közlemények LXXI/1.
1970 A nomád magyar törzsek X. századi szállásterületei a Kárpát-medencében. In: Kázmér Miklós - Végh József (szerk.): Névtudományi előadások II. Budapest, 45-50.
1970 Az Árpád-monarchia kialakulásának kérdéséhez. Századok.
1971 Adalékok szláv származású „női” szavaink problémáihoz. Magyar Nyelv 1971. 3.
1971 A Kaukázuson túli állítólagos „szavard-magyarok” kérdéséhez, fő tekintettel annak a chazar-problémával való kapcsolatára. Századok.
1973 A betű-től a könyv-ig. Magyar Nyelv 1972. 2., 3.
