Minorita kolostor
cseh műemlék
A [Kerengő (kolostor)
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Egyházmegye	Prágai főegyházmegye
Egyházközség	Prágai
Védőszent	idősebb Jakab apostol
Építési adatok
Építése	1232–1244.
Rekonstrukciók évei	14. század 1689–1702?,
Stílus	gótikus, barokk
Építtetője	II. Vencel cseh király
Felszentelés	1244.
Alapadatok
Torony	nincs
Világörökségi adatok
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	(II)(IV)(VI)
Felvétel éve	1992
Elérhetőség
Település	Prága, Óváros
Hely	Malá Štupartská ulice 635/6.
Elhelyezkedése
Minorita kolostor Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 19″, k. h. 14° 25′ 28″50.088611111111, 14.42444444444450.088611°N 14.424444°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 19″, k. h. 14° 25′ 28″50.088611111111, 14.42444444444450.088611°N 14.424444°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Minorita kolostor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Szent Jakab-bazilika mellett áll a vele együtt alapított egykori minorita kolostor (klášter minoritů u sv. Jakuba) maradványa Prága óvárosában (Malá Štupartská ulice 635/6.).

A templomot és a hozzá tartozó minorita kolostort II. Vencel cseh király alapította 1232-ben (Szombathy). Eredetijét gótikus stílusban építették I. Ottokár cseh király ereklyéinek megszerzése után. 1244-ben szentelték fel, majd több szakaszban továbbépítették. 1316-ban leégett, ezután jelentős átalakítással építettél újjá.

A 13. és a 14, században a cseh uralkodók egyik kedvelt helye volt — olyannyira, hogy Luxemburgi János cseh király itt vette feleségül Přemysl Erzsébetet.

Egyike volt annak a néhány kolostornak, amelyeket a husziták megkíméltek, bevételei elapadtán azonban anyagi helyzete módfelett leromlott — olyannyira, hogy miután a husziták leverése után a szerzetesek újra birtokukba vették a kolostort, egyes épületeket kénytelenek voltak el-, illetve bérbeadni. További építkezésekre és reneszánsz átalakításokra csak a 16. század végére lett fedezetük.

Az 1689-es nagy tűzvész kisebb károkat okozott benne, mint a mellette álló Szent Jakab-templomban, de a kerengő fele így is összedőlt.

A hosszas világi használat és az átépítések miatt a megmaradt épületek nagy részének külseje jellegtelen.

Némely helyiségekben megmaradt a gótikus, keresztbordás boltozat, amit helyenként központi pillér támaszt meg. A legtöbb termet különböző korszakaiból származó barokk boltozatok fedik.

Leginkább figyelemre méltó része a Paradicsom-udvarnak (Szombathy) nevezett belső udvar. A kerengő mintegy fele az eredeti, gótikus arculatot őrzi, az 1689-es tűzvészben összedőlt részeket ettől markánsan eltérő barokk építménnyel pótolták.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Klášter minoritů (Staré Město) című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Szombathy: Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 82.
• Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 22.