Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}}(?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell.
Ming Cseng-tö unokatestvéreként született, és nagybátyja halála után lépett a trónra. Hírhedten kegyetlen emberként tartották számon, aki az ellentmondani merészelő hivatalnokok százait bocsátotta el, kínoztatta meg, vagy éppen végeztette ki. A kormányzást néhány kegyencére bízta, akik nemigen törődtek a külső fenyegetésekkel. A mongol törzsek Altan kán vezetésével betörtek az északnyugati határrészre, és több ízben a kínai fővárost, Pekinget is ostrom alá vették. Japán kalózok a partmenti kereskedelmet akadályozták, a déli tartományokban pedig felkelések robbantak ki.[1]
A császár e bajok közeppette a taoista alkímia támogatásával töltötte az idejét, és különösen élete vége felé rengeteg pénzt fordított az életét meghosszabbító varázsszer megalkotására.[1] Kísérletei nem jártak eredménnyel. 46 évnyi uralom után, 59 évesen hunyt el. A trónon fia, Ming Lung-csing követte.
Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4
.svg)