Labanczné Milák Brigitta (Békés, 1968. január 20. –) magyarországi cigány festőművész.

Magyar cigány családban született, rajztehetségét gyermekének óvónője fedezte fel. Mestere Vágréti János festőművész, a mester útmutatásai nyomán választja meg képeinek témáit, melyek a cigány nép múltját, vándorlásait, hitéletét, mesterségeit, a még élő vagy elfeledett foglalkozásokat ábrázolják. 1994 óta kiállító művész, bemutatkozásának első színhelye Mezőberény. Nagyméretű képein gyakran magával ragadja a mesélő kedv, színes történetekben dolgozza fel a cigányok eredet-mítoszait. A mesterségeket dokumentarista aprólékossággal festi fatáblákra egyénileg ötvözve az életképi és a karakterábrázolással. Az 1990-es évek végétől bekapcsolódik a Cigány Ház alkotótáborainak munkájába és csoportos kiállításaiba. Nevezetes képei a budapesti Néprajzi Múzeumban található alkotásai:

• A telepen (olaj, vászon, 164x227 cm, 1997)
• Hűség és eredetiség (olaj, vászon, 197x300 cm, 1998)
• Az ősiség törvénye (olaj, vászon, 200x350 cm, 1999)
• Cigány koldus (olaj, vászon, 155x116 cm, 1998)^[1]

A cigánysok történeti múltjának megismeréséből merített ihletet, mint sok más cigány festő, megfigyelte a Néprajzi Múzeumban található régi képeket, tárgyakat, stb. Így szükségszerűen bizonyos sztereotípiák alakultak ki, és mindenki ezt festette kisebb-nagyobb egyéni invencióval. Milák Brigittát is őszintén magával ragadta a cigány történetiség feldolgozása, és szinte követte a 19. századi naturalizmus stílusát, de valójában mégsem egészen, hiszen a jelenből nézett a múltba szeretettel, humanizmussal, nosztalgiával, és úgy mint aki elvesztett valamit, talán a cigányok összefogását hiányolva.^[2] Szintén nevezetes 1-12 olajfestményből álló holokauszt-sorozata, amelyet 2004-ben alkotott. Külföldön is több országban bemutatkozott képeivel, Kanadában, Ausztriában, Svájcban, Svédországban, Dániában és Olaszországban, Olaszországban külön díjat is nyert. Itthon Orosházán, Békéscsabán, Békésen, Vésztőn, Dobozon, Sarkadon, Gyomaendrődön, Szegeden és a Nyírségben mutatta be alkotásait. Budapesten a Roma Parlament Társalgó Galériájában és a Néprajzi Múzeumban szerepeltek képei. A 2009-es Magyar festészet című reprezentatív albumba az ezredforduló körül született kilenc olajfestményét válogatták be.

• Meztelen nő háttal (olaj, farost, 60x80 cm, 1997)
• Kosárfonó (olaj, farost, 60x80 cm, 2001)
• Kovács (olaj, vászon 100x120 cm, 2000)
• Mulató cigányok (olaj, farost, 60x80 cm, 1998)
• Zenész cigány (olaj, farost, 118x164 cm, 1997)
• Himnusz az éhséghez (olaj, farost, 60x80 cm, 1999)
• A tánc szeretete: az első lépések (olaj, forost, 60x80 cm, 1999)
• Madonna (olaj, vászon, 115x151 cm, 1997)
• Napi főtt étel (olaj, vászon, 102x123 cm, 1999)^[3]

• 1994 • Mezőberény

• 2003 • Kortárs roma nőművészet II., Balázs János Galéria, Budapest
• 2004 • Elhallgatott holokauszt, Műcsarnok, Budapest
• 2007 • Az emlékezés színes álmai, Peking • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest;
• 2008, 2009 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, Szolnok • Eger • Pécs • Salgótarján • Miskolc • Szekszárd;

Képeit őrzik a Roma Parlament Képtárában, a Néprajzi Múzeumban és a Magyar Művelődési Intézet gyűjteményében.

• Cigány festészet : Gypsy painting : Magyarország 1969-2009 : a Cigány Ház Közgyűjteményéből : Hungary, 1969-2009 / [főszerk. ... Zsigó Jenő] ; [szerk. ... Fris E. Kata]. Budapest : Fővárosi Önkormányzat ; Cigány Ház – Romano Kher, 2009. 545 p. ill. Milák Brigitta életrajzát és képeit lásd 304-309. p. ISBN 9789638540874 (magyarul) és (angolul)