A Microvisiont Jay Smith mérnök tervezte, aki később a Vectrexet is megtervezte. A Microvision hordozhatósága és kazettaalapú rendszere mérsékelt sikerhez vezetett, a Smith Engineering 15 millió dolláros bevételhez jutott a rendszer megjelenésének első évében. A játékkazetták rendkívül alacsony száma, a kis kijelző és az ismert otthoni videójáték-vállalatok támogatásának hiánya 1981-ben a konzol gyártásának megszűnéséhez vezetett.[5]Okada Szatoru, a Nintendo Research & Development 1 részlegének egykori vezére azt állította, hogy a Microvision ihlette a Nintendo Game & Watch kézi videójáték-konzolsorozatát, melyet úgy terveztek, hogy az megkerülje a Microvision korlátozottságait.[6]
Gyártás
A Microvisionnek a legtöbb későbbi videójáték-konzollal ellentétben nincs beépített processzora, helyette inkább a játékok kazettáján kapott az helyet.[7][8][9] Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy maga a konzol a játékok irányításra használt gombokból, az LCD-panelből és az LCD-kontrollerből áll.[7][9]
Az első Microvision-játékkazettákat Intel 8021 (a Signeticstől keresztlicencelve) és Texas InstrumentsTMS1100 processzorokkal is szerelték. A Milton Bradley a vásárlási nehézségek miatt később kizárólag a TMS1100 processzorokra váltott, még az eredetileg a 8021 processzorra írt játékokat is átírták rá. Ugyan a TMS1100 egyszerűbb eszköz volt, azonban több memóriával és kisebb energiafelhasználással rendelkezett mint a 8021. A Microvision első kiadásának futtatásához két elemre volt szükség a 8021 nagyobb energiafelhasználása végett, viszont a későbbi, kizárólag a TMS1100-re kifejlesztett egységeknek már egy is elég volt. Ugyan az elemtartót két 9 voltos elem befogadására tervezték, azonban ha az egyik helyes, míg a másik helytelen polaritással van belehelyezve, akkor a két elem rövidre zár és túlmelegszik. Erre azt a megoldást választották a későbbi modelleken, hogy az egyik elemrekeszből eltávolították a terminálokat. A Milton Bradley a gyártási öntőformák lecserélésnek magas ára miatt nem távolította el a második elemrekeszt, helyette az eltávolított terminálú elemrekeszt tartalékelem-tartónak nevezték.
A Milton Bradley elsősorban az asztali Vectrex rendszer népszerűsítésére helyezte a hangsúlyt, ezzel is hozzájárulva a Microvision gyenge kereskedelmi teljesítményéhez.[10]
Problémák
Látható képernyőkárosodás egy felnyitott Microvision-egységen
A Microvision-egységek és -játékkártyák valamelyest ritkáknak mondhatóak.[forrás?] A még fennmaradt egységek három főbb problémára fogékonyak: a „képernyőrothadásra”, a szikrakisüléses károkra, valamint a billentyűblokk elromlására.
Képernyőrothadás
A Microvision LCD-kijelzőinek gyártási technológiája a modern normákkal szemben primitívnek mondható. A gyártás során keletkező rossz tömítés és a szennyeződések a „képernyőrothadásnak” nevezett állapothoz vezethetnek. A folyadékkristályok spontán módon kiszivároghatnak és visszafordíthatatlanul elsötétedhetnek, ami ugyan még egy játszható játékkártyához vezethet, ami azonban nem képes helyesen kirajzolni a játékot. Amíg az extrém magas hőmérséklet által okozott károk könnyedén elkerülhetőek, addig a képernyőrothadás ellen nem lehet semmit sem tenni.[11]
Szikrakisüléses károk
A korai egységek egyik jelentős tervezési hiányossága, hogy a játékkártyákra szerelt mikroprocesszorok nem rendelkeznek szikrakisülés elleni védelemmel, pedig közvetlenül a Microvision-egységet és a játékkártyákat összekötő réz lábakra vannak kapcsolva. Ha a felhasználó kinyitja a lábakat eltakaró, azok védelmére szolgáló tolóajtót, akkor a processzor ki lehet téve a felhasználóban felgyülemlő elektromos töltésnek. Ha a felhasználóban lényegesebb mennyiségű elektromos töltés gyűlt fel, akkor az az ajtó széléről vagy akár az ajtón keresztül is átmehet (dielektromos meghibásodás). A játékkártyákban lévő alacsony feszültségű integrált áramkör különösképpen érzékeny a szikrakisülésekre, néhány tíz, az ember által nem érezhető mennyiségű volt is elpusztíthatja azt, ezzel használhatatlanná téve a játékkártyát. Ezt a jelenséget John Elder Robison, a Milton Bradley egykori mérnöke a Look Me in the Eye című könyvében részletesen is leírta; Robinson elmondása szerint a hiba az 1979-es karácsonyi szezonban annyira jelentős volt – az egységek közel 60%-át hibásként visszavitték a vásárlók – hogy jelentős pánikot keltett a Milton Bradley-alkalmazottak között és a statikus töltés jobb elvezetése érdekében a későbbi Microvision-egységekben és a gyártósorokban is módosításokat kellett végrehajtani.[12]
A billentyűblokk meghibásodása
A Microvision-egységen egy tizenkét gombos billentyűblokk van, melyek kapcsolói vastag, rugalmas műanyagréteg alatt kaptak helyet. A játékkártyák alján kivágások vannak a gombokhoz. Mivel a játékok különböző gombfunkciókat kívánhattak meg, ezért a kivágásokat vékony műanyagdarabokkal fedték le, melyekre a gombok adott játékhoz való funkcióját nyomtatták rá. Ezzel az a probléma, hogy a gombok lenyomása kinyújtja a nyomtatott műanyagokat, melyek végül elszakadhatnak. Számos korai játékot úgy programoztak, hogy az adott funkció nem a gomb lenyomásával, hanem annak felengedésével indult be. Ennek eredményeképp előfordulhat, hogy a felhasználók erősebben nyomták le a gombokat, mivel semmiféle visszacsatolást nem kaptak arról, hogy lenyomták az adott gombot. Ez amiatt volt, hogy a tervezési fázisban használt billentyűblokkok eltértek a gyártásba került egységekétől; a prototípusként használt billentyűblokkok érezhető visszajelzést adtak a gombok lenyomásakor, ami viszont a gyártásba került egységekbe már nem került be.[forrás?]
Technikai részletek
A Block Buster című játék nyomtatott áramköre, melyen látható a TMS1100-családba tartozó TI3496 processzor
Áramellátás: egy vagy két 9 voltos elem a korai Microvision-egységeknél, egy 9 voltos elem a későbbi Microvision-egységeknél
Teljesítménydisszipáció: 110 mW (TMS 1100), 1 W (8021)
Játékok
A Microvision-játékkazetták Észak-Amerikában bézs színben jelentek meg, azonban Európában több különböző színt kaptak és a játékok sorszámozva voltak a dobozukon.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Microvision című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
↑Sfetcu, Nicolae. Game Preview (angol nyelven). Nicolae Sfetcu (2014. május 4.)
↑ abMilton Bradley Microvision (U.S.). Handheld Museum . [2018. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 2.) „the console itself is nothing more than controls, LCD panel and a controller chip for the LCD panel. Each cartridge contains the microprocessor, which happens to have a small amount of ROM space on it that MB loaded the game code onto.”
↑MB Microvision Handheld Games Console. Simply Eighties . [2017. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 2.) „In fact, it was the cartridge itself that contained the CPU, and just to confuse everyone two different ones were used.”
↑ abMilton Bradley Microvison (1979 – 1981). Museum of Obsolete Media . [2018. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 7.) „The main unit was little more than a housing for the display, batteries, switches and controller, while the brains of each game was a combined microprocessor/memory chip inside the clip-on cartridge.”
↑ Chapter 21: Being Young Executives, Look Me in the Eye (english nyelven). Three Rivers Press, 197-203. o. (2007. szeptember 25.). ISBN 978-0-307-39598-6
.svg){kind=small}
