Michael Moorcock

Michael Moorcock
SzületettMichael John Moorcock
1939. december 18. (85 éves)[1][2][3][4][5]
London
Álneve
  • Bill Barclay
  • William Ewert Barclay
  • Michael Barrington
  • Edward P. Bradbury
  • James Colvin
  • Warwick Colvin, Jr.
  • Philip James
  • Desmond Reid
Állampolgárságabrit[6][7]
Foglalkozása
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Moorcock témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Michael John Moorcock (London, 1939. december 18. –) angol író, aki leginkább sci-fi és fantasy könyveiről ismert. Emellett sikeres zenész is. Leghíresebb karaktere Elric of Melniboné, aki nagy hatással volt a fantasy műfajára.[10]

Moorcock a New Worlds nevű sci-fi magazin szerkesztője volt 1964 májusától 1971 márciusáig, majd 1976-tól 1996-ig. Jelentősen hozzájárult a sci-fi új hullámának kialakulásához az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is.[11][12] Zenészként is tevékenykedik, együtt dolgozott a Hawkwinddel, a Blue Öyster Culttal, Robert Calvert-tel és a Spirits Burninggel, valamint saját zenekara is van, Michael Moorcock & the Deep Fix néven.

A The Times 2008-ban beválogatta őt az "50 legjobb brit író" listájára.[13]

Élete

1939. december 18.-án született Londonban.[14] Notting Hill Gate[15] és Ladbroke Grove nagy hatással voltak regényeire.[16]

Elmondása szerint Edgar Rice Burroughs The Mastermind of Mars, George Bernard Shaw The Apple Cart és Edwin Lester Arnold The Constable of St. Nicholas című regényei voltak az elsők, amelyet még iskolás kora előtt olvasott.[17] Az első könyv, amit megvásárolt, A zarándok útja volt, amelyet használtam vásárolt meg.[18] Korábbi felesége Hilary Bailey írónő volt, akitől három gyereke született: Sophie, Katherine és Max.[15] Jill Riches korábbi férje is volt. Riches később Robert Calvert felesége lett. Jill Riches Moorcock egyes könyveinek borítóit is tervezte.[19] 1983-ban Linda Steele lett a harmadik felesége.[20][21][22]

A Swordsmen and Sorcerers' Guild of America (SAGA) nevű csoport tagja volt. Ez a csoport nyolc fantasy íróból állt, és Lin Carter alapította.[23]

Az 1990-es években Texasba költözött.[24] Felesége, Linda amerikai.[25] Az év egyik felét Texasban tölti, a másikat Párizsban.[15][26]

Iskolás korában kezdett írni, illetve közreműködött az Outlaw's Own című magazinhoz.[14]

1957-ben, amikor 17 éves volt, a Tarzan Adventures magazin szerkesztője lett, ahol publikálta a "Sojan the Swordsman" című történeteit.[27] Egy évvel később írta meg első regényét, The Golden Barge címmel. Ez azonban 1980-ig kiadatlan maradt.

Legismertebb történetei az "Elric of Melniboné" sorozat,[28] amelyben Elric a J. R. R. Tolkien által lefektetett közhelyek szöges ellentéte.[29]

Magyarul megjelent művei

  • A fekete folyosó. Tudományos fantasztikus regény; ford. Bart István; életrajz Kuczka Péter, lexikoncikk Buda Béla; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1976 (Kozmosz fantasztikus könyvek)
  • Harcikutya; ford. Németh Attila; Móra, Budapest, 1991 (Galaktika fantasztikus könyvek)
  • Királyok sötétben. Egy Elric-sztori; ford. Nemes István; Cherubion, Debrecen, 1993 (Osiris füzetek)
  • Melibonéi Elric; ford. Hoppán Eszter; Valhalla Páholy, Budapest, 1993
  • Corum krónikái. 1. A bika és a dárda; ford. Atrakán András; Amon, Budapest, 1995
  • Melnibonéi Elric és az Igazgyöngy Erődje. Az Elric Saga második kötete; ford. Máyer Júlia; Valhalla Páholy, Budapest, 1996

Moorcock-sorozat

  • Gloriána, avagy A kielégítetlen királynő. Regényes történet Michael Moorcock tollából; ford. Héjj Katalin, Járdán Csaba, versford. Kleinheincz Csilla; Delta Vision, Budapest, 2006 (Moorcock-sorozat)
  • Az Örökkévaló Bajnok; ford. Héjj Katalin; Delta Vision, Budapest, 2006 (Moorcock-sorozat)
  • Harcikutya; ford. Németh Attila; Delta Vision, Budapest, 2007
  • Sárkány a kardban; ford. Héjj Katalin; Delta Vision, Budapest, 2007
  • Obszidián főnix; ford. Héjj Katalin; Delta Vision, Budapest, 2007 (Moorcock-sorozat)
  • Város az őszi csillagok alatt. A második von Bek történet / Felipe Sagittarius és a gyönyörök kertje. A harmadik von Bek történet; ford. Matolcsy Kálmán; Delta Vision, Budapest, 2008

Jegyzetek

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ BD Gest' (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár
  7. ↑ AllMusic (angol nyelven)
  8. ↑ https://nebulas.sfwa.org/nominees/michael-moorcock/
  9. ↑ https://www.comic-con.org/awards/inkpot, 2021. szeptember 17.
  10. ↑ Michael Moorcock (amerikai angol nyelven). The Nebula Awards. Science Fiction and Fantasy Writers of America. (Hozzáférés: 2021. június 28.)
  11. ↑ Thirteen Ways of Looking at the British Boom. Science Fiction Studies
  12. ↑ „Cyberpunk and the New Wave: Ruptures and Continuities”. The New York Review of Science Fiction 19 (10). 
  13. ↑ "The 50 Greatest British Writers Since 1945". 5 January 2008. The Times. Retrieved April 22, 2020.
  14. ↑ a b Michael Moorcock biography. Fantasy Book Review. (Hozzáférés: 2016. november 15.)
  15. ↑ a b c Andrew Harrison. „Michael Moorcock: 'I think Tolkien was a crypto-fascist'”, New Statesman, 2015. július 24. (Hozzáférés: 2016. november 15.) 
  16. ↑ Angry Old Men: Michael Moorcock on J.G. Ballard. Ballardian, 2007. július 9. [2019. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
  17. ↑ Thoughts \ Interviews \ People Online Chat with Michael Moorcock
  18. ↑ 'I was facing truths I didn't particularly want to look at': Michael Moorcock interview – The Spectator, 2015. augusztus 8. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  19. ↑ "Jill Riches – Summary Bibliography". ISFDB. Retrieved 4 April 2013.
  20. ↑ John Clute, "Introduction to The Michael Moorcock Collection", in The Steel Tsar, Hachette, 2018.
  21. ↑ "Michael Moorcock" Archiválva 2018. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, multiverse.org.
  22. ↑ Iain Sinclair, "Michael Moorcock’s ghost fleet", The Times Literary Supplement (TLS), 7 October 2013.
  23. ↑ Troughton, R.K.: Interview with SFWA Grand Master Michael Moorcock. PM Press , 2014. január 22. (Hozzáférés: 2020. augusztus 24.)
  24. ↑ An Interview with Michael Moorcock. ofblog.blogspot.co.uk, 2006. május 5. (Hozzáférés: 2016. november 15.)
  25. ↑ Hari Kunzru. „When Hari Kunzru met Michael Moorcock”, The Guardian, 2011. február 4. (Hozzáférés: 2016. november 15.) 
  26. ↑ Ben Graham: Talking to the Sci-Fi Lord: Regenerations & Ruminations With Michael Moorcock. The Quietus, 2010. november 22. (Hozzáférés: 2016. november 15.)
  27. ↑ Publication: Sojan. Internet Speculative Fiction Database
  28. ↑ Ian Davey: Michael Moorcock: Cartographer of the Multiverse. Sweet Despise. (Hozzáférés: 2016. november 15.)
  29. ↑ Bebergal, Peter. The Anti-Tolkien (amerikai angol nyelven)