Martin Felmer (Nagyszeben , 1720 . november 1. – Nagyszeben, 1767 . március 28. ) erdélyi szász történész, ágostai evangélikus lelkész.
Élete
Apja posztókészÃtÅ‘ volt Nagyszebenben. Középiskoláit szülÅ‘városában járta, majd 1740 . május 13-án a hallei egyetemre ment. Itt három évig teológiát és bölcseletet tanult. 1743 . májustól decemberig házitanÃtó volt Bécsben , majd a nagyszebeni gimnáziumban lett tanár. 1758 . február 15-étÅ‘l 1763 . április 4-éig rektor volt; új tanrendszert és a hazai történelembÅ‘l való felolvasásokat vezetett be. Tankönyvei hosszú idÅ‘n keresztül alapvetÅ‘ fontosságúak voltak a gimnáziumi oktatásban, valamennyi szász iskolában. 1763-ban Nagydisznódon lett lelkész, és 1766 . január 29-én nagyszebeni városi lelkésznek választották meg. A lipcsei tudós társaság is tagjai közé választotta.
Művei
Dissertatio theologica, de Efficacia S. Scripturae naturali et supernaturali, sub praesid. Sigism. Jacobi Baumgarten… ad diem… oct. 1742. Halae (újra nyomatott Halae, 1753)
Tabulae oritoriae Freyerianae, Praelectionibus publicis accomodatae. Hely és év n. (Mint a retorikai osztály rektora tanÃtványai számára Nagyszebenben adta ki; 1762-ben újra nyomtatták és Daniel Filtsch Tirocinium Poeticum-ával bÅ‘vÃtették ki.)
Ehrgedächtniss des Wohlgeb. H. Herrn Joseph von Sachsenfels, gewesenen Rittmeisters bei dem löbl. Husarenregimente von Kálnoky Hermannstadt, 1763
Kurzgefasste und mit Hauptsprüchen der h. Schrift bewiesene Grundsätze der christlichen Religion. Hermannstadt, 1764 és 1780
Primae Lineae, M. Principatus Transylvaniae Historiam, antiqui, medii et recentioris aevi referentes et illustrantes. Hermannstadt, 1780 (Ezt a munkáját fiatal korában irta és 1762-ig vitte, nem szánta ilyen alakban kiadásra. Eder József Károly 1803-ban újra kiadta és saját munkáját: Observationes criticae et pragmaticae cum X. Excursibus, csatolta hozzá.)
Kisebb történeti s vegyes munkái is jelentek meg: a Neueste aus der anmuthigen Gelehrsamkeit cÃmű folyóiratban (1761. Schreiben an den Herausgeber diesen Neusten; Von der Münze des ungarischen Königs Samuel, Von der merkwürdigen siebenbürgischen Münze mit der Aufschrift: A Tergo Et Fronte Malum Tandem Deus Propitiare. A. MDCII. Fatali. Transsylvani), Joachim Münzkabinet -jében (Nürnberg, 1764. II. F. tiz magyar éremnek és az I. kötet XXXIV. tábláján levÅ‘ szintén magyar érmeknek magyarázatát közli), a Seivert Nachrichten -jében (1785. Catalogus Woyvodorum Transylvaniae ex Diplomatibus erutus), a Siebenb. Quartalschrift -ben (VI. Deutsches Register zu dem im Jahre 1767. in Hermannstadt gedruckten ungarischen Wörterbuch Francz Páriz Pápai und Peter Bod) van egy költeménye is: Panegyricum Francisci I. Imperatoris Augusti 1765. (Schunn S. munkájával együtt) halála után az Archiv des Vereins für siebenb. Landeskunde-ban (N. F. VII. Kurzgefasste historische Nachricht von der walachischen Völkerschaft überhaupt, und insonderheit derjenigen, die heut zu Tage in dem kaiserl. königl. Erbfürstenthume Siebenbürgen anzutreffen ist. Kézirata a m. n. múzeumban.)
Kézirati munkái:
Episcopi Transylvani, ex diplomatibus eruti 1764
Elenchus Pastorum Cibiniensium et Rectorum, qui sub inspectione eorundem Gymnasium direxere, inde a tempore Reformationis concinnatus 1765
Catalogus Judicum Regiorum Civitatis Cibiniensis et Comitum Nationis Saxonicae in Transylvania, inde a vetustioribus temporibus, quoad fieri licuit, deductus 1765
Series Magistrorum Civium Cibiniensium, ex documentis 1765.
M. Schmeizelii, Bibliotheca Hungarica… aucta et emendata… 1764
Georgii Soterii, Transylvania celebris, auctior et emendatior; Adversaria ad Historiam Transsilvaniae ordine alphabeti (eredeti kézirata a Magyar Nemzeti Múzeumban )
Diarium
Abhandlung von dem Ursprung der verschiedenen Völkerschaften in Siebenbürgen (szintén a Magyar Nemzeti Múzeumban, mely a következőnek kivonata);
Abhandlung von dem Ursprung der säschsischen Nation in Siebenbürgen
Anleitung zur nöthigen Kenntniss des Fürstenthums Siebenbürgen 1760
Breviarium Historiae Transylvaniae continens aevum antiquum, medium et recentius a temporibus primis post diluvium usque ad tempora felicissimi regiminis Mariae Theresiae 1767. (az Erdélyi Múzeum kézirattárába került)
önéletrajza a nagydisznódi plébánia anyakönyvében
Források
Kapcsolódó szócikkek