Marschalkó Richárd (1856–1938) gépészmérnök, műszaki tanácsos és tursterni Steféczius Szidónia (1857–1921) fiaként született. A budapesti József Műegyetemen folytatott tanulmányokat, 1910-ben diplomázott le. 1913-ban lett a Mérnökegylet tagja. Ezt követően a „Korb és Giergl” építészirodában (Korb Flóris és Giergl Kálmán) kezdett el dolgozni. Kezdő építészként nagy hatással volt rá a Kós Károly-féle úgynevezett „Fiatalok” csoportja. 1910-ben Zrumeczky Dezsővel közös saját építészirodát nyitott. Zrumeczky haláláig (1917) több közös épületet terveztek. Azt követően egyedül dolgozott. Stílusára a népies szecesszió volt jellemző (nyerskő lábazatok, osztott táblás ablakok, jellegzetes faragott fa részletek, meredek tetők).
Unokája, Andrássy Balázs beszámolója szerint Marschalkó semmilyen elismerést nem kapott a munkáéirt, sőt a második világháború után még a nyugdíjától is megfosztotta a kommunista diktatúra.
Házastársa Parthay Angyalka Irén (1887–1951) tanítónő volt, akit 1913. június 3-án Budapesten vett nőül.[5]
1962-ben hunyt el 78 éves korában. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.