2007 és 2011 között három, önkéntesekből álló legénység élt és dolgozott az űrhajó szimulátorban.
Célok
A MARS-500 kísérletet a hosszútávú űrutazással összefüggésben jelentkező pszichológiai, orvosi és műszaki kihívások vizsgálatára szánták. Más egyéb leküzdendő akadályok mellett vizsgálták a hosszútávú súlytalanság hatásait, az erőforrás-menedzsment hatékonyságát és hermetikusan zárt környezetben az elszigeteltség következményeit. A MARS-500 kommunikációs rendszerét átlagosan 13 perces késleltetéssel tervezték, szimulálandó a valós jelterjedési időt a Föld és a Mars között.
Tudományos célok
A MARS-500 tudományos célja az volt, hogy tanulmányozzák a lehetséges élőhelyek tervezését, nagy mértékben fókuszálva a legénység egészségügyi és pszichológiai szükségleteire (akik szükségszerűen egy kis méretű űrhajóban lettek volna, nagyon limitált egészségügyi létesítményekkel, a 7-9 hónapos útra a Marsra).
Kísérleti szakaszok
2007 és 2011 között 640 napot szántak a kísérletek elvégzésére, amelyet három különböző hosszúságú szakaszra bontottak. Mindegyik szakasz alatt az önkéntesek egy szimulátorban éltek és dolgoztak. A külvilággal folytatott kommunikáció korlátozott volt és a valósághoz közeli, akár 25 perces késleltetéssel lett ellátva. Egyes körülményeket, mint a mikrogravitáció vagy a kozmikus sugárzás, a kísérlet nem tudott reprodukálni.
Az első kísérleti szakasz 2007. november 15. és 27. között zajlott. Ennek a célja a felszerelés, a létesítmény és a működési procedúrák kipróbálása volt.
A második, 105-napos szakasz 2009. március 29-én kezdődött. Ez alatt a szakasz alatt 6 önkéntes lakott a kísérleti létesítményben. Ez a szakasz 2009. július 14-én ért véget.
Az utolsó, 520 napos kísérlet célja egy teljes hosszúságú Mars-küldetés szimulációja volt. A kísérlethez 6 önkéntest zártak a létesítménybe. Közülük 3 fő volt orosz, egy francia, egy olasz/kolumbiai és egy kínai. Ez a kísérlet tartalmazott egy Marsra szállás szimulációt is, három sétával. A kísérlet 2011. november 4-én ért véget, minden résztvevő kielégítő fizikai és pszichológiai állapotban volt.
2013 januárban a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat jelentette, hogy a hat résztvevőből négynek komoly alvási problémái voltak. Egyesek időnként kerülték a testmozgást és a többiekkel való érintkezést, elzárkóztak hálószobájukba.[1]
A létesítmény
Lakómodul
A lakómodul volt a legénység fő tartózkodási helye. A 3,6 * 20 méteres, henger alakú modul tartalmazott egy konyhát étkezővel, nappalit, vezérlőszobát és egy vécét. A hálószobák mérete egyenként körülbelül 3 m², mindegyik tartalmazott egy ágyat, egy asztalt, egy széket és polcokat a legénység személyes dolgainak.
Egészségügyi modul
Az egészségügyi modul 3,2 * 11,9 méteres, henger alakú modul, amely tartalmaz egy vécét, két ágyat és eszközöket a vizsgálatokhoz. Ha a kísérlet alatt a legénység egy vagy több tagja megbetegedett volna, ebben a modulban lehetett volna karanténban vagy orvosi kezelés alatt.
Mars-szimuláció modul
Ez egy nagy, 100*100 méteres zárt tér, ami a marsi felszínt szimulálja.
Raktármodul
Ebben a modulban raktározták az élethez szükséges vizet, ételt és egyebeket.
Önkéntesek
Meghirdetett feltételek
A Mars-500 projekt a következő jelentkezési feltételeket hirdette meg minden lehetséges jelentkezőnek:
A harmadik kísérletre több mint 6000 fő jelentkezett 40 országból. A kiválasztott önkéntesek közül hárman oroszok, ketten európaiak és egy kínai volt. Eltérő angol nyelvtudásuk volt, és nem mindegyikük beszélt oroszul.
Ez a szócikk részben vagy egészben a MARS-500 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.