PROFILPELAJAR.COM

	Maroš Šefčovič
	Maroš Šefčovič
Született	1966. július 24. (58 éves); Pozsony
Állampolgársága	szlovák
Foglalkozása	diplomata; politikus;
Tisztsége	Permanent Representative of Slovakia to the European Union (2004–2009); oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságért felelős biztos (2009. október 1. – 2010. február 9.); intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős biztos (2010. február 9. – 2014. november 1.); egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos (2012. október 16. – 2012. november 28.); energiapolitikáért felelős biztos (2014. november 1. – 2019. november 30.); European Commissioner for Digital Single Market (2019. július 3. – 2019. november 30.); az Európai Bizottság alelnöke (2019. december 1. – ); intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős biztos (2019. december 1. – );
Iskolái	Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem; Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete; Comenius Egyetem;
Kitüntetései	Bölcs Jaroszlav herceg 2. osztályú rendje; Gratitude Medal (2024. április 30.);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Maroš Šefčovič témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Maroš Šefčovič (Pozsony, 1966. július 24. –) szlovák diplomata és politikus. 2009 decemberétől az Európai Bizottság oktatási, ifjúsági és kulturális biztosa.

Élete

Tanulmányai

A Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult 1984-től 1985-ig, majd a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében(wd) (MGIMO) folytatta tanulmányait, ahol 1990-ben végzett. Még abban az évben jogi doktor lett a pozsonyi Comenius Egyetemen. 1996–2000 között a Comenius Egyetemen PhD-képzésen vett részt, kutatási területe az európai jog volt.

Szakmai karrierje

1990-ben Csehszlovákia külügyminisztériumában kezdett dolgozni a külügyminiszter-helyettes mellett. 1991-től 1992-ig Csehszlovákia zimbabwei nagykövetségén volt külszolgálaton konzuli, majd III. osztályú titkári rangban, majd 1992-től 1995-ig már az önálló Szlovákia kanadai nagykövetségének első beosztottja volt II. o. titkári rangban.

1995-ben tért vissza Szlovákiába, ahol három évig a szlovák külügyminisztérium EU és NATO Főosztályán dolgozott, többek között a főosztály helyettes vezetője is volt. 1998–1999 között Szlovákia állandó EU-képviseletén teljesített külszolgálatot, mialatt a misszió helyettei vezetője is volt.

1999 és 2002 között Szlovákia izraeli nagyköveteként szolgált. 2002-es hazatérését követően két évig a szlovák külügyminisztérium általános igazgatója volt.

2004-ben lett Szlovákia állandó EU-képviselője, 2009. december 1-jétől pedig az első Barroso-bizottságban ő lett az oktatási, ifjúsági és kulturális ügyekért felelős biztos, Ján Figeľt váltotta ezen a poszton. A második Barroso-bizottságban Szlovákia képviselőjeként az adminisztratív és az intézményközi ügyeket felügyelő bizottsági elnökhelyettesi posztra jelölték.^[5]

2019-ben sikeresen közvetített Oroszország és Ukrajna között a gázszállítás kérdésében, ami egy új tranzitmegállapodás megkötéséhez vezetett.^[6]

2021 végén a Politico Europe(wd) Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a „cselekvők” kategória 8. helyére tette. Az Európai Bizottságben töltött negyedik ciklusát az intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős alelnökként kezdte, de Michel Barnier Brexit-főtárgyaló távozását követően az Egyesült Királysággal való kapcsolatok kialakításával is megbízták, amelyeket elődjénél kompromisszumkészebb hangnemben kezdett meg. Emellett a Svájccal hét éve húzódó kereskedelmi vitákra is megoldást kellene találnia.^[6]