Marosszentgyörgyi római katolikus templom

Marosszentgyörgyi római katolikus templom
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Építési adatok
Építése13. század
Stílusromanika
Elérhetőség
TelepülésMarosszentgyörgy
Helystr. Márton Áron 24.
Elhelyezkedése
Marosszentgyörgyi római katolikus templom (Románia)
Marosszentgyörgyi római katolikus templom
Marosszentgyörgyi római katolikus templom
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 34′ 22″, k. h. 24° 36′ 26″46.572900°N 24.607200°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 22″, k. h. 24° 36′ 26″46.572900°N 24.607200°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosszentgyörgyi római katolikus templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A marosszentgyörgyi Szent György római katolikus templom a falu legrégibb temploma, egyben a település névadója. Építésének időpontját az Árpád-korra teszik; román stílusú szentélye valószínűleg a 13. század végén, hajója a 15. században készült. Nem tartják nyilván műemlékként.

Története

Árpád-kori keletkezésére utalnak a templom román jellegzetességei. Építésének időpontját Léstyán Ferenc a 12. századra, Entz Géza a 13. századra, Virgil Vătășianu 1300 körülre tette. Temetőjében végzett ásatások szintén 13. századi sírokat és leleteket találtak. A szentgyörgyi plébános már egy 1323-ban keletkezett oklevélben szerepel, az 1330-as években pedig több pápai tizedjegyzékben is megjelenik. A települést név szerint (Sancto Georgio) 1332-ben említik.[1][2]

Az eredeti építményből csak a szentély maradt fenn; ennek keletkezését a 13. század végére teszik, így ez Marosvásárhely környékének egyik legrégibb fennmaradt építészeti emléke. A hajó egyes feltételezések szerint 1442-ből származik (a néphagyomány szerint „a törökök építették”, vagyis valószínűleg a Hunyadi János által 1442-ben ejtett nagyszámú török hadifogoly dolgozott rajta).[3]

A reformáció után a templomot és a hozzá tartozó épületeket, iskolát, birtokokat a protestánsok vették át; 1556-ban az evangélikusok, 1572-ben a reformátusok tulajdona lett, 1720 körül azonban visszakerült a katolikusok birtokába. A romos, elhanyagolt templomot 1731-re kijavították, bútorzatot és fatornyot ácsoltak, új főoltárán a Petki és Zichy család címereit helyezték el Petki Dávid és felesége, Zichy Sára adományozókra utalva. A plébánia újjászervezése ellenére a papi teendőket még sokáig a jezsuiták látták el és a templomban csak évente egyszer miséztek; a falubeli katolikusok a Petki család kápolnájába jártak.[3][4] 1750-ben famennyezete leégett; ezután készült kazettás mennyezete.[5]

A templom legújabb eleme az 1823-ban emelt kőtorony, melyben három harang van: a legnagyobbat 1864-ben, a két kisebbet 1926-ban szerelték fel. Ugyancsak 1823-ban építették a sekrestyét, melyet 1987-ben megnagyobbítottak.[3] A templom mellett 1901-ben egyházi iskola nyílt, 1936-ban plébániaépület épült, mely egy ideig zárdaként is működött.[6]

Tornyában 2008-ban kisméretű múzeumot rendeztek be, ahol egyházi tárgyakat állítottak ki (imakönyvek, szobrok, gyertyatartók, szentségtartók, kelyhek, keresztek stb).[7]

Leírása

A falu központjától mintegy 400 méterre keletre, egy magaslaton található. A 18. századi jozefiniánus térkép és Orbán Balázs 19. századi leírása szerint a 18–19. században még a falun kívül volt; a terjeszkedő település csak később kebelezte be.[1] Megjegyzendő azonban, hogy a középkorban a templom valószínűleg a falu közepén helyezkedett el, ugyanis a főutca jelenlegi helyén régen a Maros folyt.[8]

A templom legrégibb része a nyomott félkör alaprajzú, gerendavég-díszítésű szentély, melyen egy román stílusú ablak is megfigyelhető. Hajójának stílusa átmenetet képez a romanika és a gótika között; ez az átmenet az ablakok, a kapuzat és a diadalív „kör és csúcsív közötti tétovázásában” érhető tetten. Egyes vélemények szerint a szentély (vagy a hajó) alatt kripta van, azonban ezt 1996-os feltárások megcáfolták.[3]

Oltárai korai barokk stílusúak. Kazettás mennyezetén 82 mező van; ezek közül 81 fehér alapon fekete és piros virágdíszeket visel, a fennmaradó, nagyméretű mező pedig Szent György vértanút ábrázolja.[3] A templom cintermében Petki Dávid és Márton Áron szobra látható.[9][10]

Jegyzetek

  1. a b Nemes 87–88. o.
  2. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  3. a b c d e Baricz 12–21. o.
  4. Nemes 200. o.
  5. Nagy-Bodó Tibor: Szent György vértanú középkori temploma. Központ, 2016. július 29. [2020. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  6. Marosszentgyörgy. Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  7. Egyházi múzeum Marosszentgyörgyön. Krónika, 2008. május 2. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  8. Baricz 11. o.
  9. Nemes Gyula: Petky Dávid-szobrot avattak Marosszentgyörgyön. Székelyhon, 2014. július 27. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  10. Antalfi Imola: Megáldották Márton Áron szobrát. Székelyhon, 2019. szeptember 22. (Hozzáférés: 2020. január 28.)

Források

  • Baricz: szerk.: Baricz Lajos: A marosszentgyörgyi egyházközség története. Marosvásárhely: Ansid (2007). ISBN 9789738985100 
  • Nemes: szerk.: Nemes Gyula: Öreg tölgyfák árnyékában – Tanulmányok Marosszentgyörgyről. Marosvásárhely: Lector (2015). ISBN 9786069258491