PROFILPELAJAR.COM

	Mariner–6
Űrügynökség	Jet Propulsion Laboratory
Gyártó	Jet Propulsion Laboratory
Típus	űrszonda; mesterséges bolygó;
Indítás dátuma	1969. február 25.
Indítás helye	Cape Canaveral Űrközpont 36. indítóállás
Hordozórakéta	Atlas-Centaur
Tömeg	411,8
COSPAR azonosító	1969-014A
SCN	03759
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Mariner–6 az amerikai Mariner-program hatodik űrszondája, Mars-szonda,

Küldetés

A NASA 1969-ben ugyanabban az indítási ablakban állította pályára a Marshoz a Mariner–6-ot és a Mariner–7-et. Cél a Mars felderítésének segítése.

Jellemzői

A Mariner űrszondákat a NASA Jet Propulsion Laboratoryumában fejlesztették, irányításával építették. Üzemeltette a NASA és a Office Space Science and Applications (OSSA) .

Megnevezései: Mariner–6; Mariner 69-3; COSPAR: 1969-014A. Kódszáma: 3759.

1969. február 25-én Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC–36B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Atlas–Centaur (SLV- 3C) hordozórakétával emelkedett a magasba. Az Atlasz rakétafokozat kiégése után a Centaur fokozat gyorsította fel az űrszondát a második kozmikus sebességre, hogy a Mars közelébe kerülhessen. A fokozat kiégését követően levált az űreszköz, kinyíltak a napelem táblák. Március 1-jén a hidrazin gázfúvókák segítségével pályakorrekciót hajtottak végre.

Felépítése

Három tengelyesen, giroszkópokkal forgás-stabilizált űreszköz. Alakja nyolcszögletű hasáb, átmérője 1,384, magassága 0,457 méter. Magnézium-ötvözetből készült a ház és az műszerek többsége. Rendelkezett kőrsugárzó rúdantennával 2,23 méter) és parabola antennával, melynek átmérője 1 méter. Energia biztosítása érdekében a hasáb oldalaihoz (tetejére) 4 napelemtáblát szereltek. A napelemek fesztávja 5,79 méter. Éjszakai (földárnyék) energia ellátását ezüst-cink akkumulátorok biztosították. Az űregység teljes tömeg 412, a műszercsomag súlya 57,6 kilogramm. Pályamódosításokhoz nitrogén gázfúvókák álltak rendelkezésre. A programellenőrző számítógép programozható. Telemetria egysége modernizált.

Programja

Repülés közben nem volt tudományos adatgyűjtés. Július 29-én, 50 órával a legközelebbi megközelítéstől, bekapcsolták a tudományos műszereket. A következő 41 óra alatt a keskeny látószögű kamera 49 távoli fényképet (plusz 50 töredék képet) készített és a vevőállomásokra továbbított. Július 31-én 3431 kilométer közelségből további 26 közeli fényképet készített. Pályasíkjában a Mars felületének 20%-ról adott értékelhető képeket. A hűtési rendszer meghibásodása miatt az infravörös fölötti tartományból nem közvetített adatokat. A Mars elhagyását követően a csillagokról készített képeket. A képeket egy analóg tárolóba helyezte, vételi időben lejátszott. Tudományos méréseket digitális módon tárolta, majd közvetítette. Később Nap-körüli, heliocentrikus pályára állt. 1970-ben elhaladt a Nap mögött, és segítségével rádió hullámokkal is igazolták az általános relativitáselmélet helyességét.

Műszerezettsége

A műszerrekesz forgatható egységként volt megépítve.

Kettő televíziós kamera. Több színben (piros, zöld, kék, sárga) közepes, valamint nagy felbontású képeket készítettek.
spektrométer (technikai okok miatt nem működött), sugárzásmérő, ultraibolya spektrométer,

1970. december 31-én befejeződött a program.

Források

Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

Külső hivatkozások

Mariner–6. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 20.)
Mariner-program. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. február 20.)
Mariner–6. nasa.gov. [2014. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 21.)