PROFILPELAJAR.COM

	Marija Peakić-Mikuljan
	Élete
Született	1943. május 1. (81 éves); Drenóc, Horvátország
Házastársa	Miroslav Mikuljan

Marija Peakić-Mikuljan (Drenóc, 1943. május 7. – ) horvát költő, író, lektor, rádiós és televíziós szerkesztő. Foglalkozása szerint az irodalom és a filozófia tanára. Verseket, prózát (regények, novellák, filmforgatókönyvek, novellák), esszéket és drámákat (televíziós drámák, rádiódrámák) ír, gyerekek számara is.

Élete és pályafutása

1943. május 7-én született a Zsupanya melletti Drenóc faluban, katolikus családban. Gyermekkorát és kora ifjúságát egy politikai fogoly gyermekeként nagyon nehéz körülmények között élte. Csak édesanyja nagy áldozatának köszönhetően sikerült elvégeznie a kívánt iskoláit. Az elemi iskolába Livnóban, majd Derventában járt, ahol érettségizett. A Zágrábi Egyetem Filozófiai Karán irodalomból és filozófiából szerzett diplomát. Már tanulmányai alatt kezdett dolgozni Petar Guberin mellett lektorként. Később a Mladost kiadóhoz ment, ahol 17 évig több jelentős bibliotéka szerkesztőjeként dolgozott. A híres „Kuglijeva knjižara” könyveinek szerkesztésével párhuzamosan rendkívül népszerű, és akkoriban nagyon nyitott irodalmi fórumot működtetett.

1985 elején első nőként a Horvát Írószövetség elnökévé választották. Ebben a pozícióban, drámai politikai körülmények között (Belgrádban szembeszállt a SAN és a Szerbiai Írók Szövetsége körüli nagyszerb erőkkel, Zágrábban pedig a kommunista kulturális hatalom erős emberével, Stipe Šuvarral és alárendeltjeivel), de kevesebb, mint két évig bírta. 1988 végén visszatért a kiadóhoz, és a Matica hrvatska kiadójának igazgatói posztjába került. Akkoriban kizárólag személyes döntés volt, függetlenül a hatóságok komoly fenyegetésétől, hogy Franjo Tuđman „Bespuća povijesne zbiljnosti” című könyvének kiadása mellett döntöttek. Közvetlenül a délszláv háború kezdete előtt a Horvát Köztársaság Kivándorlási Minisztériumába került főtanácsadói posztra, majd ezt követően a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) központjába helyezték, ahol a párt kapcsolataival foglalkozva az információs osztályon dolgozott. 1994-ben ő írta a forgatókönyvet a „Sudbine – generalova priča” című dokumentumfilmhez.

1995-ben került a HRT-hez, ahol kezdetben programigazgató-helyettesként dolgozott, hamarosan azonban teljesen visszatért a szakmához, és több évre a művészeti programok megüresedett szerkesztői posztjára került, majd ezt követően elfogadta a kulturális és művészeti műsorok felelős szerkesztői posztját. A Horvát Televízióban főleg vallási műsorok, valamint dokumentum- és kultúrműsorok szerkesztésével foglalkozott. 1999-ben megnyerte a HTV főszerkesztői pályázatát, de alig két hét után lemondott, mert nem értett egyet a szerkesztői jogosítványok csökkentésével és a főszerkesztői funkció teljes leépítésével abban a harcban, mely a hatalomért és a befolyásért folyt a HTV-nél.

Házas, két felnőtt gyermek édesanyja.

Irodalmi tevékenysége

Marija Peakić-Mikuljan eddigi pályafutása során kilenc könyvet jelentetett meg. Verseit és novelláit, valamint rádiódráma szövegeit több idegen nyelvre lefordították (lengyelre Łucja Danielewska fordította), és számos műve került a mai napig különböző antológiákba. A Horvát Rádióban Marija Peakić-Mikuljan több rádiódrámát is készített. A Horvát Televízióban két tévédrámát készített gyerekeknek és felnőtteknek szóló tévédrámáit is sugározták. Kipróbálta magát forgatókönyvíróként is. Az elmúlt tíz évben forgatókönyvíróként gyakran írt honvédő háború témájú műsorokat, valamint a HTV „Sudbine” (Sorsok) című híres sorozatának epizódjait. A legtöbb forgatókönyvét férje, Miroslav Mikuljan, az ismert horvát film- és televíziós rendező alkalmazta filmre vagy televízióra.

Művészeti, kulturális és politikai szerepvállalásáért három magas kitüntetésben részesült. Az elsőt, a Marko Marulić képével díszített a horvát Danica-rendet még Franjo Tuđman életében kapta meg. Megkapta továbbá a Horvát Lóhere-rendet, és a Haza Hálája Emlékérmét. 2006-ban tagja volt a Zvonimir Golob-díj odaítélő bíráló bizottságának, és a „Bili smo prvi kad je trebalo” díj bírálóbizottságában is részt vett. Rendszeres résztvevője a dernóci költőtalálkozóknak. Tagja a Horvát Kulturális Tanácsnak, ahol az igazgatóság tagja.

Főbb művei

Nemir cvjetanja (verseskötet), Doboj, 1962
Tako nastaje sunce (verseskötet), Mladost, Zagreb, 1969
Obiteljski album (novelláskötet), Alfa, Zagreb, 1977
Da nas danas (verseskötet), biblioteka Razlog, Izdavačko poduzeće Liber, Zagreb, 1974
Tragom kao (verseskötet), Tiskarsko-izdavački zavod "Zrinski", Čakovec, 1978
Tamo gdje me nema (válogatás angol nyelvű versekből), The Bridge, Društvo književnika Hrvatske, Zagreb, 1978
Java (verseskötet), Biblioteka suvremenih pisaca, Čakavski sabor, Split, 1979
Ptice na prozoru (verseskötet), Suvremeni pjesnici, August Cesarec, Zagreb, 1982
Nešto kao herbarij (TV-dráma), Sfinga, Koprivnica, 2001

Források

HKV Članovi – Marija Peakić-Mikuljan

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Marija Peakić-Mikuljan című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.