Marco Antonio Canevalle (Marek Antonín Canevalle, néha Marc Antonio Canevalle vagy Marcantonio Canevalle; Lanzo d’Intelvi, 1652. szeptember 28. – Prága, 1711. február 15.) olasz származású cseh barokk építész és építőmester, a Canevalle építészcsalád tagja.^[1]

Életéről keveset tudunk. Giovanni Battista Canevalle öccse és Carlo Antonio Canevalle apja.^[2]

Pályájának kezdete tisztázatlan; első megbízója valószínűleg egy Goltsch családnevű úr volt, majd az 1628-ban nemességet kapott Pachtové z Rájova családnál, később a Gallas családnál, a Dietrichstein családnál, az Eggenberg családnál és a Valdštejn családnál dolgozott; képzettsége ismeretlen. 1674-ben bátyjával együtt felvették az óvárosi kőművescéhbe, 1680-ban az Újvárosban kapott polgárjogot. Barátságban volt a della Torre és az Allio családdal, valamint Silvestre Carlonnal.^[2]

Ahogy bevételei nőttek, fokozatosan házakat vásárolt Prágában.^[2]

• Mnichovo Hradištében a kastély rekonstrukciója (1696–1704);
• Hejnicében a kolostor^[3] átépítése (1691–1694; közreműködő);
• Nové Město pod Smrkemben a Szent Katalin-templom prizmás tornya (1693);
• Liberecben a Szent Kereszt megtalálásának temploma (1695–1698);
• Duchcovban a Valdštejn család számára épített Angyali üdvözlet vártemplom (1698–1705);
• Vratislavice nad Nisouban a Szentháromság-templom (1700–1701);
• Prága Újvárosában Szent Orsolya-kongresszusra épített Szent Orsolya-templom (amelynek alapkövét 1699. április 4-én tették le) és a szomszédos kolostor, (1702–1704)^[1]

Ez a Szent Orsolya-templom lett legfontosabb munkája, amellyel jelentősen hatott a következő évtized cseh templomépítészetére. itt hozta létre az első ritmikusan megkomponált, nagy fesztávú lombkoronaboltozatokkal ívelt teret. A kivitelezéshez figyelemreméltóan tervezett „oldalhomlokzatra” is szükség volt. Ezt a térkompozíciót látjuk ismétlődni a következő korszak legfontosabb szakrális épületeiben, az úgynevezett mozgalmi barokk alkotásaiban:

• aminek legjobb példája a chebi Szent Klára-templom,
• de alkalmazták a kevésbé radikálisan is Ústí nad Labemben a dominikánus templomban.^[2]

Az ő tervei szerint építette fel 1711–1715-ben Giacomo Antonio Canevalle Petrovicében a Szent Mária-templomot és paplakot.^[4]

• Frýdlantban renoválta a kastélyt (1696 és 1698),
• a Hradzsínban pedig a Dietrichstein-házakat (1696).
• felépítette a Vratislavice nad Nisouban a Szentháromság-templomot (1700–01),
• 1704 után javasolta a loučeni vár bővítését.
• 1714–1515-ben építette a petrovicei Mária-templom új épületét (Jan Josef Valdštejn birtokán).^[2]

• ↑ Pavel VLČEK: Pavel VLČEK: Encyklopedie architektů, stavitelů, zedníků a kameníků v Čechách. Praha: Academia, 2004. 761 s. ISBN 80-200-0969-8.
• ↑ Biografický slovník: Biografický slovník: CANEVALLE Marco Antonio