Majtényi András, borsai (meghalt 1661 májusa és szeptembere között), erdélyi diplomata, török tolmács.
Élete és tevékenysége
Karrierjét Bethlen Gábor uralkodása alatt kezdte mint az Erdélyi Fejedelemség szolgálatában álló török deákok egyike.[1] Az 1640-50-es években főleg Gyulafehérváron szolgálta a fejedelmeket. 1644-45-ben elkísérte I. Rákóczi Györgyöt annak felső-magyarországi hadjáratára.[2] Az 1657-58-as erdélyi hatalmi válság során először II. Rákóczi György, majd Barcsai Ákos szolgálatában állt, később újra Rákóczi pártján találjuk. Az 1657-es gyulafehérvári, illetve az 1659-es besztercei és marosvásárhelyi országgyűléseken is ő fordította a Portáról érkező leveleket.[3] 1658-ban elkísérte Isztambulba Rákóczi követét, aminek következtében 1658 szeptemberéig a Héttorony foglya volt.[4]
Birtokai
Bár Majtényi tehetős embernek számított,[5] birtokai közül viszonylag keveset ismerünk: 1652-ben kerültek tulajdonába a Kolozs megyei Bogártelke, illetve a Szolnok megyei Felőr és Sztojkafalva birtokrészei.[6]
Források
Kármán Gábor: Az erdélyi török deákok: Kora újkori értelmiségiek állami szolgálatban. Sic Itur ad Astra 18 (2006) Nr. 1-2. p. 155-182.
Hivatkozások
- ↑ Szilágyi Sándor (szerk.): Rozsnyay Dávid, az utolsó török deák történeti maradványai. Pest: Eggenberger, 1867 (Monumenta Hungariae Historica. Ser. II. Scriptores 8.) p. 470.
- ↑ I. Rákóczi György Rákóczi levele Serédy Istvánnak (Ónod, 1645. jan. 12.) Beke Antal – Barabás Samu (szerk.): I. Rákóczy György és a Porta. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1888. p. 740.
- ↑ Szilágyi Sándor (szerk.): Erdélyi országgyűlési emlékek történeti bevezetésekkel XI. 1649–1658. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1886. p. 294., ill. XII. 1659–1661. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1887. p. 169., 388.
- ↑ Barcsai Ákos levele II. Rákóczi Györgynek (Déva, 1658. szept. 28.) Szilágyi Sándor (szerk.): Erdély és az északkeleti háború. II. köt. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1891. p. 517.
- ↑ Trócsányi Zsolt: Erdélyi központi kormányzata 1540–1690. Budapest: Akadémiai, 1980. p. 267.
- ↑ Magyar Országos Levéltár Erdélyi Kormányhatósági Levéltárak F 1 Libri regii 28. k. 563–566.