Vegyünk egységnyi hosszú körpályát, rajta k futóval. A t = 0 időpillanatban elindul az összes futó, azonos kiindulási pontból, állandó, de páronként különböző sebességgel. Egy futót t időpillanatban „magányosnak” tekintünk akkor, ha legalább 1 / k távolságra van az összes többi futótól az adott t pillanatban. A magányosfutó-sejtés azt állítja, hogy minden futó magányos valamilyen időpillanatban.
A probléma egy célszerű átfogalmazása felteszi, hogy a futók sebessége egész szám, nincs közös prímosztójuk és a magányosnak választott futó sebessége zérus. A sejtés ekkor úgy szól, hogy bármely k − 1 darab, 1 legnagyobb közös osztójú pozitív egész szám által alkotott D halmazt tekintve,
ahol ||x|| az x valós szám távolságát jelöli a legközelebbi egésztől. A sejtéssel ekvivalens feladatok között van az 1971-ben megfogalmazott takarási probléma (view obstruction problem[4]) is.
Alacsony k értékekre a feladat viszonylag egyszerű, de a futók számának növekedésével rendkívül bonyolulttá válik.
Eddigi eredmények
k
bizonyítás éve
szerzője
jegyzet
1
-
-
triviális: t = 0; bármely t
2
-
-
triviális: t = 1 / (2 · (v1−v0))
3
-
-
Bármely bizonyítás k>3-ra bizonyítja a k=3 esetet is
Dubickas 2011-ben megmutatta,[10] hogy elegendően nagy számú futó esetén, melyek sebességei , a magányosfutó-sejtés igaz, amennyiben .
Jegyzetek
↑T. W. Cusick (1973). „View-Obstruction problems”. Aequationes Math.9 (2–3), 165–170. o. DOI:10.1007/BF01832623.
↑ abJ. Barajas and O. Serra (2008). „The lonely runner with seven runners”. The Electronic Journal of Combinatorics15, R48. o.
↑ abW. Bienia et al. (1998). „Flows, view obstructions, and the lonely runner problem”. Journal of combinatorial theory series B72, 1–9. o. DOI:10.1006/jctb.1997.1770.
↑ (1972) „Untere Schranken für zwei diophantische Approximations-Funktionen”. Monatshefte für Mathematik76 (3), 214. o. DOI:10.1007/BF01322924.
↑T. W. Cusick (1974). „View-obstruction problems in n-dimensional geometry”. Journal of Combinatorial Theory, Series A16 (1), 1–11. o. DOI:10.1016/0097-3165(74)90066-1.