PROFILPELAJAR.COM

	Névváltozatok
Időszak	Név
2019–2021	Magyar Közösségi Összefogás
2021–2023	Szövetség – Magyarok. Nemzetiségek. Régiók.
2023–	Magyar Szövetség

	Magyar Szövetség
	Adatok
Elnök	Gubík László
Alelnök	Csenger Tibor; Őry Péter
Elnökségi tagok	Agócs Gergely; Cziprusz Zoltán; Gergely Papp Adrianna; Hájos Zoltán; Herbácskó Anita; Iván Tamás; Nagy József; Pál Attila; Pálinkás Évi; Paulisz Marián; Viola Miklós; Zselinszky József
Országos Választmány elnöke	Pandy Péter
Alapítva	2019. október 22.
Elődpárt	Magyar Közösség Pártja (MKP); Most–Híd; Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ)
Székház	Čajakova 8, 811 05 Pozsony; Szlovákia
Ideológia	felvidéki magyar érdekvédelem; kisebbségvédelem; gyűjtőpárt
Politikai elhelyezkedés	jobbközép
Parlamenti mandátumok	0 / 150
Európai parlamenti mandátumok	0 / 13
Európai párt	Európai Néppárt
Hivatalos színei	narancssárga
	Szlovákia politikai élete
	Weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Szövetség témájú médiaállományokat.

A Magyar Szövetség (röviden MSZ; szlovákul Maďarská Aliancia; szlovákul röviden MA) egy szlovákiai párt, érdekvédelmi szervezet, mely a magyar nemzetiséget képviseli, a felvidéki magyarok egységpártja.

2019 októberében alakult mozgalomként Összefogás néven. 2019 novemberében formálisan párttá alakult, ekkor átnevezték Magyar Közösségi Összefogásra (MKÖ). A 2020-as szlovákiai parlamenti választáson választási pártként indult, mely az eredeti Összefogás mozgalmat, emellett a Magyar Közösség Pártját (MKP) és Magyar Fórum (MF) pártot fogta össze közös választási listán.^[1]

2021 szeptemberében az MKP, valamint a 2020-as választási együttműködésből még kimaradt Most–Híd formálisan beolvadtak az MKÖ-be, és az MKÖ nevének megváltoztatásával létrejött Szövetség – Magyarok. Nemzetiségek. Régiók. néven a felvidéki magyarok új egységpártja.^[2]

A Szövetség indult a 2023-as szlovákiai parlamenti választáson, melyen reális esélye volt arra, hogy átlépje a parlamenti küszöböt: a Polis Slovakia közvélemény-kutató intézet 2023. szeptember 22-én közzétett kutatásából az derült ki, hogy 5,4%-os támogatottságon áll a Szövetség, mely meghaladja az 5%-os parlamenti küszöböt.^[3]

Az eredmények alapján azonban a párt a szavazatok mindössze 4,39%-át érte el, így nem jutott be a szlovákiai törvényhozásba. Ugyanakkor a több mint 130 ezer szavazat magasabb, mint az MKP felbomlása után bármely magyar pártra leadott szavazatok száma, és ez a tényező további elemzésre készteti a magyar politikusokat.^[4]

A párt 2023. december 9-én megtartott kongresszusán döntöttek arról, hogy a párt nevét Magyar Szövetségre változtatják.^[5]

Története

A párt megalapítása

A párt 2019 őszén kezdett megalakulni, megalakulásának okaként a magyar pártok közötti vitákra hivatkoztak az alapítok, amelyek miatt már akkor reálisnak tűnt, hogy a 2020-as szlovákiai parlamenti választáson a magyar kisebbség nem lesz képviselve Szlovákia parlamentjében, a pozsonyi Nemzeti Tanácsban. A pártot Bauer Edit korábbi MKP-s európai parlamenti képviselő és Zászlós Gábor, a bársonyos forradalom utáni első szlovák kormány miniszterelnök-helyettese alapította.^[6]

A 2020-as szlovákiai parlamenti választás

A közelgő parlamenti választás kapcsán még a párt formális megalakulása előtt az Összefogás mozgalom tagjai további négy etnikailag magyar párttal (MKP, Most–Híd, MKDSZ és MF) folytattak tárgyalásokat a választási együttműködésről.^[7]^[8] A Most–Híd és az MKDSZ akkor végül nem lett része a választási koalíciónak,^[9]^[10] viszont a többi magyar párt csatlakozott a választási együttműködéshez.^[11] Az Összefogás mozgalom 2019. november 24-én jóváhagyta az MKP-val és a Magyar Fórummal való közös indulását a 2020-as szlovákiai parlamenti választáson. Az Összefogás Mozgalom párttá alakult Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven, és az eredeti Összefogás mozgalom 30 jelöltet adott a 150 fős jelöltlistán.^[12] Mózes Szabolcs elnök a lista második, Orosz Örs a hatodik, Nagy József volt EP-képviselő pedig a kilencedik helyén indult. Mózes Szabolcs bejelentette, hogy összefognak a magyar kisebbség képviseletének biztosításáért, és hozzá kívánnak járulni a kormányváltáshoz, ennek részeként a SMER–SD párt hatalomból való eltávolításához.^[13]

A 2020-as szlovákiai parlamenti választás után

A 2020-as szlovákiai parlamenti választáson sem az MKÖ, sem az akkor még külön indult Most–Híd nem jutott a szlovák parlamentbe, így az önálló Szlovákia történetében először nem jutott be magyar párt a pozsonyi törvényhozásba. Emiatt az MKÖ, az MKP, valamint a választási összefogásból a 2020-as parlamenti választáson még kimaradt Most–Híd tárgyalásokat kezdtek a korábbinál szorosabb együttműködésről, a három párt egyesüléséről annak érdekében, hogy a következő választáson egységes magyar pártként át tudják lépni az 5%-os parlamenti küszöböt. 2020. augusztus 20-án együttműködési nyilatkozatot írtak alá Révkomáromban.^[14] 2021 márciusában bejelentették, hogy a tárgyalások sikeresek voltak, és készülnek egy új párt, a Szövetség megalapítására. Bejelentették továbbá azt is, hogy új pártban az elnöki posztot az MKP, a Most–Híd az Országos Tanács elnöki posztját, míg az MKÖ az alelnöki posztot tölti be.^[15]

A 2021-es egyesülési kongresszus

A Szövetség 2021-től 2023-ig használt logója

A Szövetség formálisan az MKP, a Most–Híd és az MKÖ összeolvadásával jött létre a párt somorjai egyesülési kongresszusán 2021. október 2-án.^[2] Az egyesülést a 2020-as választás után a felvidéki magyar pártok másfél évig tartó tárgyalássorozata előzte meg az együttműködés lehetőségéről és módjáról. Az összefogás célja a parlamentbe való visszatérés, illetve a kormánykoalíció részévé válás.^[2]

Az MKP utolsó elnöke, Forró Krisztián lett a Szövetség párt elnöke, emellett az Összefogás mozgalom addigi elnökét, Mózes Szabolcsot választották meg alelnöknek.^[2] A kongresszuson az elnök mellett megválasztották az Országos Tanács elnökét is – aki a Most–Híd korábbi elnöke, Sólymos László lett –, továbbá a platformok elnökeit és alelnökeit, a párt elnökségének tagjait, a párt ellenőrző bizottságának tagjait és a párt döntőbizottságának tagjait is.^[2] Sólymos László az egyesülés kapcsán így fogalmazott: „A magyarok, a nemzetiségek és a régiók politikai, parlamenti képviseletének alapjait fektettük le.”^[2] A Szövetség kinyilvánította Szlovákia EU-tagságának, NATO-tagágának és V4-tagságának támogatását. Kizárták az együttműködést az A Mi Szlovákiánk Néppárttal (ĽSNS) és Irány – Szociáldemokrácia (SMER–SD) párttal.^[2]

A 2023-as kongresszus

A december 9-ei kongresszuson a párt nevét Magyar Szövetségre változtatták. A platformrendszert eltörölték, az alelnökök számát 2-re növelték, az elnökség tagjainak száma pedig 16-ra csökkent.^[16] A párt évi 424 ezer euró állami támogatásra jogosult, mivel 3% feletti eredménnyel végzett a legutóbbi parlamenti választáson.^[17]

A párt elnökei

#	Név	hivatal kezdete	hivatal vége	Forrás
Magyar Közösségi Összefogás
1.	Mózes Szabolcs	2019. november 22.	2021. október 2.
Szövetség – Magyarok. Nemzetiségek. Régiók.
2.	Forró Krisztián	2021. október 2.	2023. december 9.
Magyar Szövetség
(2.)	Forró Krisztián	2023. december 9.	2024. szeptember 28.
3.	Gubík László	2024. szeptember 28.	hivatalban	^[18]

Választási eredményei

Országos választások

Választás	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma	Mandátumok aránya^[19]	Parlamenti szerepe
2020-as	112 662	3,90%	0	0%	nem jutott be
2023-as	130 183	4,39%	0	0%	nem jutott be

Az eredmények területi megoszlása

Az MKÖ által elért eredmény Szlovákia egyes járásaiban a 2020-as parlamenti választáson
A Szövetség által elért eredmény Szlovákia egyes járásaiban a 2023-as parlamenti választáson

A 2023-as választáson a következő eredményeket összesíti a párt az ország magyarok lakta vidékein:^[20]^[21]

Régió, Járás	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Pártok közötti helyezés
Pozsonyi járás	1 462	0,52%	11.
Szenci járás	2 323	3,96%	9.
Dunaszerdahelyi járás	28 921	46,37%	1.
Galántai járás	10 331	20,36%	2.
Komáromi járás	22 255	48,78%	1.
Érsekújvári járás	13 647	19,21%	2.
Lévai járás	7 566	13,48%	4.
Nyitrai járás	1 709	1,8%	11.
Vágsellyei járás	4 722	18,28%	2.
Losonci járás	3 273	10,69%	4.
Nagyrőcei járás	1 826	11,85%	4.
Rimaszombati járás	8 106	24,96%	1.
Nagykürtösi járás	3 049	15,24%	3.
Rozsnyói járás	4 275	16,73%	2.
Kassa-környéki járás	3 591	5,76%	6.
Kassai járás	1 431	1,23%	11.
Nagymihályi járás	2 844	5,96%	5.
Tőketerebesi járás	7 585	17,44%	2.