Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése
Típusönkéntes társulás
Alapítva1795
Cím1073 Budapest, Kertész u. 41.
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (Magyarország)
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 54″47.502450°N 19.065140°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 54″47.502450°N 19.065140°E
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése weboldala

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (rövidítése: MKKE) a magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem piaci szervezete, e vonatkozásban Európa egyik legrégebbi szakmai társulása. Az MKKE-nek jelenleg 140 tagcége van. A magyarországi könyvpiac publikációs és termelési értékének 92%-át megjelentető és előállító cégek alkotta önkéntes társulást hazai, külföldi, s vegyesvállalati tulajdonú cégek alkotják.[1]

Története

A kezdetek

Első jogelődje, a Pesti Könyvárusok Grémiuma 1795-ben kezdte meg működését.

1878-tól

1878-ban vette fel a Magyar Könyvkereskedők Egylete elnevezést. Az alapító közgyűlésen (1878. augusztus 21-én) 15 budapesti és 28 vidéki könyvkereskedő találkozott egymással. Elnökké Pfeifer Ferdinándot választották. A közgyűlést Aigner Lajos nyitotta meg. Arról beszélt, hogy a "könyvkereskedelem beteg test", és ahhoz, hogy a náluknál hatalmasabb erőkkel meg tudjanak küzdeni, erőiket egyesíteni kell. Az ezen a napon elfogadott alapszabály szövegét mindeddig nem sikerült felkutatni. Amit ismerünk, az 1889-ben módosított szöveg, amely szerint az egylet célja „a magyar könyvkereskedők és rokon ágak érdekeinek megóvása és jólétének előmozdítása”. Az alapszabályok elfogadását követően megválasztották az egylet tisztikarát: elnökül Pfeifer Ferdinándot, I. alelnökül Aigner Lajost, II. alelnökül Rosenberg Sámuelt, titkároknak Tettey Nándort és Zilahy Sámuelt nevezték ki.[forrás?]

1952 előtt

A nevet 1919-ben Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületére módosították. A második világháború után Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete néven működött 1952-ig, amikor feloszlatták.

1968-tól

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1968-ban alakulhatott újjá.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Külföldi kapcsolatai

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése volt az első a közép-európai országok között, amely 1988-ban megújíthatta teljes jogú tagságát a Kiadók Nemzetközi Egyesületében, az International Publishers Association-ben. 1996 óta vesz részt az IFRRO (International Federation of Reproduction Rights Organisations) munkájában. 1998-tól először társult tagként, majd 2001-től teljes jogú tagként nyert felvételt az Európai Könyvkereskedők Szövetségébe (European Booksellers Federation), valamint az Európai Könyvkiadók Szövetségébe (Federation of European Publishers).

Szervezete

Az Egyesülés legfőbb döntéshozó szerve a cégvezetőkből álló Igazgatótanács. Az Elnökség 9 tagját, valamint az MKKE igazgatóját az Igazgatótanács titkos szavazással választja meg, miként a Felügyelő Bizottság, valamint az Etikai Bizottság 5-5 fős grémiumát.

Elnökök

Jegyzetek

  1. ↑ mkke.hu. (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  2. ↑ Tisztújítás az MKKE-ben Archiválva 2019. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben MKKE honlapja (Hozzáférés: 2019. május 11.)
  3. ↑ litera.hu. (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  4. ↑ Urbán Csilla: Női elnök egy férfias szakmában = Népszava 2018. január 24. (Hozzáférés: 2019. május 11.)
  5. ↑ magyarkonyvgyujto.hu. (Hozzáférés: 2022. május 30.)

Külső hivatkozások

Kapcsolódó oldalak