Ez a szócikk az íróról és színháztörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Magyar Bálint (egyértelműsítő lap).

Magyar Bálint
Született	1910. január 24. Budapest[1]
Elhunyt	1992. január 16. (81 évesen) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Siklós Olga
Gyermekei	Magyar Bálint Magyar Fruzsina
Szülei	Magyar Elek
Foglalkozása	színháztörténész, szakíró, színházigazgató
Tisztsége	színigazgató (1955–1958, Vígszínház)
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1931)
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Bálint témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyar Bálint (Budapest, 1910. január 24. – Budapest, 1992. január 16.) magyar színháztörténész, szakíró, színházigazgató.

Polgári származású családban született. Apja, Magyar Elek (1875–1947) újságíró, anyja, a nemesi származású fajkürthi és kolthai Kürthy Berta (1884–1915) úrnő, fajkürthi és kolthai Kürthy Emil (1848–1920) földbirtokos, író és szemerei Szemere Gizella (1857–1914) lánya volt. Doktorátusát a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg 1931-ben. Pályafutását gyakornokként kezdte. Először 1934-től a Nemzeti Színházban dolgozott, majd 1937-től az Operaháznál gyakornokoskodott. Később 1941-től ugyanott lett titkár. 1945-ben a Nemzeti Színház főtitkárának választották meg, ezt a tisztséget 1955-ig viselte, amikor a Magyar Néphadsereg Színházának lett igazgatója 1958-ig. Működése során megteremtette a „vígszínházi” stílusú előadásokat. 1958–1970 között Filmtudományi Intézetnél tevékenykedett, 1970-ben került nyugállományba. 1968-ban kapta meg az irodalomtudományok kandidátusa címet.

Színháztörténészi és szakírói munkásságának jelentős része foglalkozik a Nemzeti Színház történetével, ezen kívül számos filmtudományi és filmtörténettel foglalkozó munkája is megjelent.

Felesége Siklós Olga dramaturg, rádiórendező, akitől két gyermek született:

• Magyar Bálint (1952) politikus
• Magyar Fruzsina (1954) dramaturg.

• A Nemzeti Színház-előtti magyar színészet történetének vázlata; Athenaeum Nyomda, Bp., 1931
• A százéves Nemzeti Színház; Magyar Szemle Társaság, Bp., 1937 (A Magyar Szemle kincsestára, 51.)
• A Nemzeti Színház története 1945–1955 (1961)
• A magyar némafilm története, 1896–1918; Építésügyi Tájékoztatási Központ, Bp., 1966 (Filmművészeti könyvtár)
• Gró Lajos: Filmesztétikai tanulmányok; bev. Kassák Lajos, sajtó alá rend., jegyz. Magyar Bálint; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1967 (Filmművészeti könyvtár, 31.)
• A magyar némafilm története 1918–1931; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1967 (Filmművészeti könyvtár, 32.)
• A svéd film lelke; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1969 (Filmművészeti könyvtár, 38.)
• Az amerikai film, Gondolat Kiadó, Budapest, 1974,
• A Nemzeti Színház története a két világháború között. 1917–1944; Szépirodalmi, Bp., 1977 (Műhely)
• A Magyar Színház története. 1897–1951; Szépirodalmi, Bp., 1985 (Műhely)
• A Vígszínház története alapításától az államosításig. 1896–1949; Szépirodalmi, Bp., 1979
• Bukásra ítélt siker. A Vígszínház három éve, 1955–1958; OSZMI, Bp., 1993 (Thália könyvek)
• A magyar némafilm története. Némafilmgyártás, 1896–1931; sajtó alá rend. Kovács András Bálint, előszó Balogh Gyöngyi; Palatinus, Bp., 2003 (Palatinus filmkönyvek)
• Bukásra ítélt siker. A Vígszínház élén, 1955–1958. Egy polgár egy nem-polgári korban; sajtó alá rend. Siklós Olga; Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Bp., 2004 (Mundus – Emlékiratok)

• Nemeskürty István – Magyar Bálint – Pánczél Lajos – Bán Róbert: A tizedik múzsa, Minerva Kiadó, Budapest, 1968

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  

• Akadémiai kislexikon I–II. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Budapest: Akadémiai. 1989–1990. ISBN 963-05-5279-5
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
• Magyar filmlexikon I–II. Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-45-4
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Budapest, Biográf, 1991
• Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Budapest, Gondolat, 1969
• Új filmlexikon I–II. Szerk. Ábel Péter. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1971–1973

• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7