Madarász István (püspök)

Ez a szócikk a püspökről szól. Hasonló címmel lásd még: Madarász István (egyértelműsítő lap).
Madarász István
SzületettMaszárovits István
1884. július 10.
Nagyszombat
Elhunyt1948. augusztus 8. (64 évesen)
Hejce
Foglalkozása
  • tanár
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztségekassai latin katolikus püspök (1939. július 19. – 1948. augusztus 8.)
kassai püspök
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1907. január 3.
Püspökké szentelés1939. augusztus 24.
Szentelők
Hivatalkassai püspök
Hivatali idő1939–1948
ElődjeCsárszky József (apostoli adminisztrátor)
UtódjaCsárszky József (apostoli adminisztrátor)
Hivatalszatmári apostoli adminisztrátor (magyarországi rész)
Hivatali idő1939–1941
Társszentelt püspökök
Czapik Gyula1939. augusztus 27.
Scheffler János1942. május 17.
Romzsa Tódor1944. szeptember 21.
Sablon • Wikidata • Segítség

Madarász István, 1907-ig Maszárovits István (Nagyszombat, 1884. július 10. – Hejce, 1948. augusztus 8.) kassai megyés püspök, pápai prelátus, nagyváradi kanonok.[1]

Pályafutása

A gimnáziumot szülővárosában, a teológiát a budapesti Központi Papnevelő Intézetben végezte. 1907. január 3-án pappá szentelték. Hitoktató, 1909-től káplán Budapest-Tabánban, illetve 1909–1915 között hittanár. 1915–1925 között a hercegprímás irodájában levéltáros, jegyző és titkár.

1926–1929 között Budapesten a Bazilika plébánosa és zámi apát, 1929–1939 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsosa, az egyházi ügyosztály vezetője. 1932-től prelátus, 1933-tól váradi kanonok. 1936-ban a manilai Eucharisztikus világkongresszuson a magyar zarándokok vezetője.[1]

Püspöki pályafutása

XII. Pius 1939. július 19-én kassai püspökké és egyidejűleg a szatmári egyházmegye apostoli kormányzójává nevezte ki, utóbbit 1941-ig töltötte be.[2] Kassán szeptember 16-án foglalta el a székét. A kassai magyarok közül elsőkként 1945. február 26-án székvárosából Tost Barna kassai plébánossal együtt kiutasították. Székhelyét Hejcére, a püspöki nyaralóba helyezte át. A kiutasított papoknak új lelkészségeket szervezett.[1]

1915-től a Szent István Akadémia I. osztályának tagja, az Országos Julián Iskola Egyesület, a Katolikus Tanoncvédő Egyesület és az Országos Katolikus Tanács elnöke volt.[1]

Művei

  • Apologetika v. a kat. vallás alapigazságainak védelme. Írta Uhlyárik Jenő. Átd. Budapest, 1907 (5. kiad. Budapest, 1921)
  • A budapesti IV. ker. közs. leánygimnáziumban a Boldogságos Szűz és Alexandriai Szent Katalin pártfogása alatt működő Mária-kongr-nak 3 é. működése 1909-12. Budapest, 1912
  • A modern materializmus és a theisztikus világnézet. Gyakorlati tanítás a középisk. 8. osztályában. Budapest, 1912
  • Ostwald Vilmos energetikai monismusa. (Klny. Religio) – Budapest, 1914
  • Impressziók egyiptomi és szentföldi utamról. Nagyszombat, 1915
  • Wervorn Miksa pszichomonizmusa. Székfoglaló ért. Nagyszombat, 1919
  • Charles Dominic Plater SJ. Az ang. kat. mozg. ap-a. Írta C. C. Martinadle. Ford. Nagyszombat, 1925
  • Életproblémák. Hitvédelmi előadások. 1-4. sorozat. Nagyszombat, 1925-37
  • Optimizmus vagy pesszimizmus-e a kereszténység? Nagyszombat, 1937 (Klny. Egyh. Lapok)
  • Vallásváltoztatás magyar közjogi szempontból. Budapest, 1938
  • A hősiesség eszménye és a kerség. Kassa, 1942
  • Madarász István kassai megyés püspök nagyböjti szózata. Kassa, 1944[1]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e Magyar katolikus lexikon VIII. (Lone–Meszl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2003. ISBN 963-361-626-3  
  2. ↑ Az első világháború után a Szatmári római katolikus egyházmegye központja Románia, másik jelentős része Csehszlovákia, kis része Magyarország része lett. Az első bécsi döntés következményeképpen a csehszlovákiai rész is Magyarországhoz került, ezekből jött létre a Szatmári apostoli adminisztratúra. A második bécsi döntés után az egyházmegye újraegyesült.Beke Margit. „[http://epa.oszk.hu/01300/01397/00009/pdf/EPA_01397_MSion_2011_01_087-096.pdf Madarász István kassai megyéspüspök (1884–1948)]”. Magyar Sion Új folyam V. / XLVII. ((2011/1)), 87–96.. o. (Hozzáférés: 2018. augusztus 11.) Sebők László (1991). „A katolikus egyházszervezet változatosai Trianon óta”. Regio – Kisebbségtudományi Szemle 2 (3). (Hozzáférés: 2018. augusztus 11.) Magyar katolikus lexikon VIII. (Lone–Meszl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2003. ISBN 963-361-626-3  Sztyahula László. [http://doktori.btk.elte.hu/hist/sztyahulalaszlo/diss.pdf A csehszlovákiai magyar katolikus egyház története 1918–1950 – doktori disszertáció] (pdf) (magyar nyelven), Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem (2012). Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 11. 

További információk

Kapcsolódó szócikkek


Előde:
Csárszky József 		Utóda:
Csárszky József