Mösch Lukács (szerzetesi nevén Lucas a S. Edmundo) (Mainz, 1651 – Nikolsburg, 1701) a piaristák első magyarországi viceprovinciálisa, aki matematikai és költészetelméleti műveiről lett ismert.

1651-ben Mainzban született Mösch Lukács. Német származású, magyarul talán nem is tanult meg, mégis „hazájának” nevezte Magyarországot, ahová a Lengyelországban töltött tanulmányi évei után került. Nagy klasszikus és „matematikai” műveltsége miatt előtt a Sobiesky, majd a Pálffy családnál házitanítónak kérték fel. (Pálffy Károly gróf Buda ostromához is magával vitte Möscht, s – állítólag – az ostromló csapatok sikeres felállítása az ő tervei alapján történt.) Közben rendi vezető feladatokat kapott: privigyei házfőnök lett (1688-1692, 1698-1700 között).

1692-ben a privigyei, breznóbányai és pozsonyszentgyörgyi ház commissarius generalisává nevezte ki Johannes Focius generális, majd 3 év múlva a magyar viceprovincia alkormányzójává tette; e tisztet 3 évig töltötte be. A magyar tartomány elöljárójaként nagy figyelmet szentelt az utánpótlás nevelésére, s mint magister novitiorum (1698-1699) folytatta áldásos tevékenységét. 1700. november 17-én a nikolsburgi házba ment, ott halt meg 1701. március 24-én.

Törekvéseivel kijelölte a magyar provincia továbbfejlődésének az irányát. A magyar irodalomtörténet-be költészettan tankönyvével került be.

• Vita poetica per omnes aetatum gradus deducta, sive poesis tota vitalis, docens, canens et ludens - Nagyszombat 1693

• Zelovich Kornél: A m. kir. József műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története, Bp. 1922. A 21. oldalon írja ezt, hivatkozva Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században. I. 541. p.
• Nem említi Mösch nevét sem Franz Wagner (Historia Leopoldi Magni I, Augustae Vindelicorum [Augsburg], Anno 1719), sem az őt követő-kiegészítő Bél Mátyás (Notitia Hungariae novae historico geographica III., Viennae 1737)
• Vita Poetica per omnes aetatum gradus deducta… Tyrnaviae, Anno MDCXCIII
• KILIÁN István: Moesch Lukács élete és latin poétikája. = Tanárképzés és tudomány. 7. 1992. 319-337.
• KILIÁN István: Házikáplán, tábori lelkész, tanár, hadmérnök. = Vigilia 1986. 8. sz. 582–588.
• KOLTAI András: Mösch Lukács és a magyar piaristák első levéltárai. = Levéltári szemle. 47. 1997. 2. 17-30.
• KOLTAI András: Privigyétől Rómáig. Mösch Lukács és Rátay Egyed kéziratos útleírásai. = Magyar könyvszemle. 112. 1996. 4. 494-508.

• Gyimesi István: Mösch Lukács 300 éves latin nyelvű aritmetikája
• Mösch Lukács írásainak bibliográfiája^{[halott link]}